Újabb hét

Tényleg gyorsan megy az idő :) már a 34. hetet is betöltöttük. Mai mérések szerint 65 kiló vagyok 97 centis derékbőséggel! Ez 11 kiló hízás, de állítólag egyáltalán nem látszik rajtam. A baba fejátmérője statisztikailag 89 mm, hossza 425 mm. Voltam dokinál pár napja, rendi volt, mert vetettünk egy pillantást az UHUval a lyányra, ugyan csak a fejátmérőt sikerült megnézni, mert elég hajszás nap volt és csomóan vártak odakint, azt 90 mm-re mondta. Jaj, kis drágaságom, tök kíváncsi vagyok már rá! Változatlanul fejjel van előre, pedig hát minden jel arra mutat, hogy nem ott fog kijönni, de azért méltányolom az igyekezetét :) remélem, ha már ott van, megsugdossa a lepénynek, hogy jól viselkedjék.
A héten egyébként olyan csuklásmeneteket eresztett meg ez a kis pocakmanó, hogy csak lestem. Hosszú percekig tikkelt néha a hasam, már rendesen röhögtem a végén. Megint volt egy értekezlet a munkahelyemen (az utolsó most egy jó darabig), úgy látszik ezeket szereti a bambina, mert borzasztó aktív volt, jött-ment, pakolt, bokszolt, hááát, ha valaki figyelte közben a hasamat, tuti jól szórakozott (hozzáteszem, én is).
Ja, és az egyik éjjel komolyan megviccelt. Hajnal fél 3 körül arra ébredtem, hogy görcsöl a hasam, igazából nem is a görcs a jó szó, nem tudom, fájt, feszült, nyilallt a szeméremcsontom felé, meg hátra a derekamba, néha keményedett (persze, mert hancúrpannna épp táncmulatságot rendezett odabent), lényeg, hogy kezdtem komolyan elgondolkodni azon, hogy nem kéne-e bemenni a kórházba. Kétszer kimentem pisilni, meg bevettem egy magnéziumot, és tényleg kínlódtam, mert nem volt olyan pozíció, ami kényelmes lett volna. Ugyanakkor konkrétan olyan fáradt voltam, hogy gondolni se bírtam arra, hogy mentőt hívjak meg felöltözzek. Na ezzel meg is nyugtattam magam, hogy akkor nyilván nem lehet olyan komoly a helyzet, aztán bő másfél óra kínlódás után valahogy sikerült elaludnom. Nem tudom, ilyesmi lehet a jóslófájás? Mondjuk ugye be vagyok gyógyszerezve görcsoldóval, mint állat, szóval nem is tudom, hogy tud-e bármilyen fájásom lenni elvileg... Másnap beszéltem a dokival, aszondta, ha vérzés nincs, akkor nem kell vele foglalkozni. Ühümm, oké.
Ja, igen, a héten befejeztem végre egy munkát, hát nagy kő esett le a szívemről, hogy ez végre megvan - nem mintha nem várna rám egy másik... És mivel tudtam, hogy ez a héten meglesz, ezért megjutalmaztam magam egy hajvágással, ami már nagyon időszerű volt, mert terhesség ide vagy oda, nekem így is 2 centit nő havonta a hajam, ami rövid hajnál nem túl előnyös. A fodrász házhoz jött és elég jó kis hajat vágott így elsőre (nem ismertem korábban, tesóm új "szerzeménye").