Közben

... hazajöttünk egy szűk hónapra, úgyhogy most nem nagyon van időm írkálni.
Címszavakban:

• babóka már majdnem négykézlábra áll: a fenékkitolás megvan, de még az alkarján támaszkodik. (typically akkor csinálja ezt, ha kakis a pelenkája. szerintem tolatni is azért kezdett el, mert azt hitte, így megszabadul a kakitól :)
• tegnapelőtt óta azt mondja, hogy deje deje deje, dejede, dejeide (pl. ha el akarja érni a cicit, vagy egy játékot), ma reggel meg szabályosan azt kiabálta nekem a szobából, hogy gyeje
• megvolt az első giga-társasági eseménye, egy kiadós lagzi. Ő volt a sztár, cuki kis rózsaszín ruhát kapott a rokonoktól.
• végignézte az egész tüzijátékot a várból, a durrogástól egy pillanatra se ijedt meg (én jobban :P), és néha még mosolygott is a látványon
• nyaraltunk a Balatonon, összecsípték a szúnyogok, de hála az égnek nem olyan vacak a bőre, mint az enyém

... egyébként meg próbáljuk kiélvezni a nagyszülők közelségét, talán egyszer-kétszer még moziba is eljutunk F-fel, éljenéljen.

Beléptünk a 9. hónapba!

Legalábbis a kis lenti számláló szerint. Hurrá!
Vagyis már csak 1 hónap lenne elvileg hátra, de az ismert okok miatt már csak nem egészen 3 hét.... a gondolatba is beleborzongok, hogy 3 hét múlva ilyenkor már túl leszek a császáron, és talán már kézbe is kaphatom ezt a kis ugrifülest aki még mindig nagyon aktívan tölti a napjait idebenn.
Hűha....
Ma megyek a második CTGre, és a derékkörméretem már igencsak közelíti az 1 métert (egész pontosan 99 centi) nagyon vicces.

(...és még annyi mindenről tudnék írni, ma délután vagy holnaptól most már nem hanyagolom a blogot, de addig még letiltottam magam...)