Miciszáj

Mici: Volt egy kisfiúm*, aki meghalt**...
Anya (itt közbevágtam, hogy): Meghalt? Ó, az nagyon szomorú....
Mici: Volt egy kisfiúm, még nem halt meg, csak kezdett meghalni...
(itt sajnos kibukott belőlem a nevetés, aztán megmagyaráztam, hogy nem így mondjuk)

"Képzeld, anya, két autó összeütközött. És amikor kezdtek karambolni...." (szerintem ezt a kezd valamit csinálni még az olasz nyelvből menthette át)

"Amikor a Sári nem engelmeskedik..."

"Amikor a kisfiam rosszatlankodik, megmondom neki, hogy ezt nem szabad!"

"Apa, ha még egy ilyet mondasz, előveszem az erőspaprikát és megerősítelek!" (fogalmam sincs, hogyan érti, de a nyomaték kedvéért fenyegetőleg feltartja a mutatóujját)

"A Rebecca Rabbit (t.i. a Peppa Pigből) öregi nyúl"

"Amikor az óvónéni azt akarja, hogy leüljek, azt mondja, hogy Ölle, ölle!" (azért én díjazom, hogy megpróbál megtanulni pár szót magyarul....)

ja, és még egy: "a vonaton sokan ültek, mert nagyon sok huzata volt" (t.i. sok kocsit húzott maga után)



*Számtalan történetet talál ki a "gyerekeiről" - valójában általában a babáiról, és rendre így kezdődnek, hogy "Volt egy kisfiúm / kislányom, aki..."
**A halálról már beszélgettünk egyszer-kétszer, például annak kapcsán, hogy nekem már egyik nagyszülőm se él, de F-nek van egy nagypapája és egy nagymamája.

Ezt muszáj

Mici nagyon elszánt, érdeklődő és lelkes, hogy most egy újabb nyelvet fog megtanulni. Rengeteget kérdez, hogy ezt hogy mondják, azt hogy mondják angolul. Az egyik első dolog, amit megtanult, ez volt: "Doors closing" (merthogy nálunk beszél a lift).

Történt pedig a minap, hogy kedveskedni akar vele egy néni, és valamit gügyögött neki (de annyira gügyögött, hogy én sem értettem mindent), Mici figyelmesen hallgatta, és amikor úgy érezte, hogy rajta a sor, hogy reagáljon, így vágta ki magát:            
        Én még csak annyit tudok angolul, hogy "Doors closing!"

Egyéniség

Micinek van pár olyan dolga, amitől teljesen odavagyok, elképesztő, hogy mennyi mindenben kinyilvánítja a nem is olyan kicsi egyéniségét.

Kábé mindenről van elképzelése, és ezt helyzettől függően kisebb vagy nagyobb határozottsággal vehemenciával ki is nyilvánítja. Például:
Hány copf legyen a hajában (gyk. copf = hajgumi),  az hol legyen, legyen-e csat is, hajpánt is, stb.
Az M.-nek sütött tortát (gyurma of korsz) ki lehet-e venni már a sütőből. Rá lehet-e rakni csak úgy a játéktányérra. (megsúgom: nem, kell alá díszszalvéta).
Szoknyát vegyen holnap, vagy nadrágot.
Szereti-e a póréhagymát, a sütőtökkrémlevest, a tonhalkrémet, az articsókát (természetesen azelőtt, hogy megkóstolta volna).

Aztán.
Olyan dolgokat kombinál, és mond, hogy nemes egyszerűséggel ledöbbenünk.
pl. Imád villamosozni. Mindenféle közlekedést szeret, de a villamos a király. Egyszer F mesél az egyik villamosról, hogy az egy milyen jó hosszú, hogy a két végállomása olyan messze van, hogy egy óra eljutni egyikből a másikba. Erre Mici: "Kibírnám".

Emlegetjük az egyik bölcsis dadust, hogy milyen jó lenne találkozni vele. Mici: "Hívjuk fel, akarok vele beszélni telefonon." És felhívjuk, és tényleg. Beszél vele.

Egyszer csak vacsora közben kijelenti, hogy menni akar óvodába.
F: Ilyenkor nincs ovi.
Mici: Nincs ovi?
F: Be van zárva.
Manner: Nincs ott senki. Sötét van, mindenki hazament. Nem lehet bemenni.
Mici: És ha Mici most mégis odamenne? Akkor mi lenne?

Néha tesztel minket. Másiknyelven szól hozzánk, és akkor másiknyelven kell válaszolni, az "Igen?", "Mondjad, drága", "Tessék?" válaszokat nem fogadja el.

Ma egyszer csak felmerült, hogy hogy van a kupak másiknyelven. F inkább hangosan gondolkodott, vagy maximum hozzám intézte a kérdést, de Mici gondolkodás nélkül rávágta, miközben én még csak gondolkodtam.

És a legédesebb, hogy elkezdték érdekelni a betűk és az olvasás. Még régebben, az ágya feletti fa betűket (a neve betűit) mutogattam neki, kb. így: "m(ö)"-"i"-"c(ö)"-"i", namost ezt valahogy ilyen hümmögésnek értette, és valahogy az jött le neki, hogy így kell olvasni, hát majd megszakadtunk a röhögéstől, amikor random elkezdett felolvasást tartani a tejesdobozról, meg az egyik könyvből és ilyeneket mondott: a-mö-mö, i-mö-mö, kö-mö-mö és közben az ujjával mutogatta, hogy "hol tart" épp.... de aztán egy idő után rájött, hogy nem csak így lehet olvasni, úgyhogy múltkor valami pizzarendelős flyerről felolvasta Az elveszett követ néhány részletét. Szerencsére épp ott voltak a nagyszülők a skypeon, akik meglehetősen nagy érdeklődést mutattak a produkció iránt.

Ja, és még egy, hogy amikor valamit nagyon meg akar magyarázni - nyilván látta valamelyikünktől (nem tőlem) -, akkor elkezd szótagolni. Elmondhatatlanul vicces, amikor egy majd' hároméves ilyeneket mond: "Mert tudod, anya, min-den-ből meg kell kós-tol-ni egy ki-csit."  Mondjuk igaza van, szerintem is.

Just for the record

Ma, vagyis 2 éves, 4 hónapos, 2 hetes és 6 napos korában Mici háromszor pisilt bilibe. Üdvrivalogtunk.

So far tehát 3, ebből az elsőnél 1 csepp ment a földre is, a második kettőnél viszont már minden a bilibe ment, és nem is jelentette be előre, csak szépen fogta magát, odament a bilihez, ráült, belepisilt, aztán szólt szólt, hogy kész. Tegnap egy hirtelen ötlettől vezérelve belekezdtünk a pelenka-gyorsleszoktató módszerbe. Mici amúgy már régóta érdeklődött a bili-téma iránt, a bölcsiben már elég sokan szobatiszták, és neki is van már bugyija, amit sokszor követel is a pelenka helyett. Csak eddig , mikor bugyiban volt, és szólt, hogy pisííííííííílni kell!!! addigra már minden úszott. Egyébként bilibe nagyon sokszor pisilt már, sőt, kakilt egyszer-kétszer, csak az volt a baj, hogy csak akkor, ha megkínáltuk, de akkor se mindig, néha csak ráült, aztán felállt eredmény nélkül. Kérni nagyon ritkán kérte a bilit, a bugyit viszont annál inkább, és az utóbbi időben az volt a rendszer, hogy hétvégentként napi 3 rend bugyi meg nadrág fogyott (háromnál lett elegem általában). Tulajdonképp a cikket elolvasva jöttem rá, hogy eddig azt rontottuk el, hogy ha nem pelenkában volt, akkor bugyi rajta volt, és valószínűleg nem érzékelte a különbséget (csak akkor, amikor már késő volt). Úgyhogy a négynapos hétvége jó alkalomnak ígérkezett a dolog kipróbálására. Eddig jó, örülünk. Egyelőre nem gondolok bele, hogy mennyire hiányozni fog a pelenkázás, majd amikor már teljesen szoba-és ágytiszta lesz... Hahh...


Ja, és akkor még néhány Miciszáj a végére:

Jaaaj, kipukkadt a copfom!
fanyűvő magók (v.ö. fognyűvő manók)
idefeküdök
olyan, mint Micinek a luhája színű
Ez jó móka volt?
Lá el (Ráhel) - a "h" hang egyelőre se szó elején, se szóközben nem megy, ld. még  a ód (a Hold) :)
Képzeld el anya, ....
A itten szelelméle!
Majadj má veszteeeg!
Mott benyúlhatok? (értsd: a cicihez - egy ideje bevezettük, hogy csak otthon szabad.)

Sajna már csúnyát is tud mondani. De remélem, még elfelejti. Egyik alkalommal, F egyhetes távollétében a reggeli kapkodásban kiszaladt valami. De akkor még sikerült elütni azzal, hogy Mici sem emlékezett pontosan, hogy hogy is volt, csak próbálgatta ismételni, és egy másik verziót erősítettem meg. De azóta egyszer volt valahogy beugrott neki (jól sajnos, lehet, hogy hallotta máshol is), és hosszú percekig mondogatta tisztán, érthetően. Remélem, többször nem jön elő, de ha mégis, akkor az a tervem, hogy megbeszélem vele, hogy nem mondunk olyat, aminek nem tudjuk a jelentését. Spero bene.


:::UPDATE::: este még bele is kakilt a bilibe, tök önállóan.

Mondatok

Nyuszimanó elkezdett pár napja mondatokat mondani. Ilyeneket:

Lámpa. Ott isz.

Baba szí. (sír) 

Mie? (Mi ez?)

Kaka ninc. Ott kaka. (Ezt akkor mondta, amikor vitték le F-fel a kakis pelenkát is tartalmazó, illatozó szemetet a kukába.)

Egész komoly szavakat is mond már, pl. ka-tté (kastély), piszike (picike), attyú (hattyú), boszó (borsó), gyeje, bijág (virág), mojsza (morzsa), Maaszi (Marcsi), piszi (pisi), kulc (kulcs), toldo (köldök). A keresztnevét hibátlanul ejti, birtokos szerkezetben is majdnem tökéletesen. És csomó, szerintem nehéz szót teljesen tisztán mond (pl.: puszi, így), de ilyenkor alig jutnak az eszembe, majd ápdételem.

Csomó dalt, verset tud folytatni. Kérni is tud már mondókákat, a "szószat, szószat" (Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet) már vagy két hónapja megvolt, de most már csomó új is van. Számolást néha folytatja, a tízet szinte mindig bemondja a kilenc után... A cukiságok és a kedvenceim: ponszia (nem mondom meg, mit jelent, haha), a cicire továbbra is azt mondja, hogy pámmm! És van még csomó saját szava, gyakran mond irdatlan hosszú monológokat (értsd: perceken keresztül szövegel, több videó is van), amiből egy kukkot se értünk, de egyszerűen lenyűgöző.

És a legviccesebb, hogy a játszótéren, amikor az egyik kislánytól kölcsönkapta a motorját, majd utóbb nem akarta visszaadni, pedig a kislány el akarta már venni, akkor másiknyelven, többször egymás után mondott neki egy mondatot, ami kb azt jelenti, hogy "Ne piszkáld" vagy "Hagyd békén". Ez még két hete volt, de már itthon. 

Egyébkén meg mea culpa, hazautazás meg agybafőberokonozás van most nálunk, és a többit nem is sorolom.  

Anya

Ma reggel mondta ki először! Ahhh. És olyan szépen, tisztán... nem aja, vagy ana, hanem anya. Kétszer is. Olvadok. Mondjuk nem csak úgy magától mondta, hanem F kérdésére válaszolt (hogy "ki van ott?" rám mutatva). Egy éves, öt hónapos, három hetes és egy napos.

(csak zárójelben jegyzem meg, hogy eddig F-et is és engem is ugyanúgy hívott, ahogy saját magát. Most már engem megkülönböztet, F még mindig "eeemm" :))

Beszél

Najó, ez persze túlzás, de már tök sok mindent mond, nem túl tisztán, de tökéletesen érthetően.
Ezek vannak eddig, zárójelben a magyarázat, ha nem lenne egyértelmű:
pá-pá
páápa ((nagy)papa)
szí (szia vagy szívesen)
ííí (így - a hogy szereted a .... ? kérdésre válaszolva)
kö (köszönöm)
te, tesz (tessék)
cu (cumi)
cici
bábum (másik)
mámámá (mama - ez a nagymamákra van, anyát még nem mond
eeeeeemmmme (végére igazából schwa kéne - ez a neve :))
i (bólintással, igen)

hirtelen ezek jutnak eszembe, de majd még folytatom.

Ja, és tök határozottan bólogat, illetve rázza a fejét az igen-nem helyett.

Minden napra egy...

... kis új tudomány!
Tegnapelőtt már nyolc lépést tett meg egyedül.
Tegnap először bilibe pisilt. Már a kádban volt, de kikéredzkedett, mert rá akart ülni :)
Ma meg azt mondta, hogy "lába", meg hogy "feje". Azt meg már nagyon régóta mondja, hogy "te" / "tesz" (=tessék) és azt is, hogy "szí" (=szívesen). A nevét is mondja néha, sőt, birtokos esetbe is teszi néha (nem szabályosan).
Tök izgi, holnap mi lesz vajon? Végre foga??

Első szó

Megvan Mici első szava!
Nem más mint: - dobpergés, tádádádámmm - cici!

Először csak szisszegett (sz-sz, majd sz-szi), de már akkor is tök egyértelműen használta, ha kérte, ill. miközben épp bújt bele a dekoltázsomba, mondogatta (ső, hol van...? kérdésre megmutatta :D), de most már azt is mondja, hogy sz-ci, szi-ci, c-ci, cicci :) olyanaranyos!

Közben

... hazajöttünk egy szűk hónapra, úgyhogy most nem nagyon van időm írkálni.
Címszavakban:

• babóka már majdnem négykézlábra áll: a fenékkitolás megvan, de még az alkarján támaszkodik. (typically akkor csinálja ezt, ha kakis a pelenkája. szerintem tolatni is azért kezdett el, mert azt hitte, így megszabadul a kakitól :)
• tegnapelőtt óta azt mondja, hogy deje deje deje, dejede, dejeide (pl. ha el akarja érni a cicit, vagy egy játékot), ma reggel meg szabályosan azt kiabálta nekem a szobából, hogy gyeje
• megvolt az első giga-társasági eseménye, egy kiadós lagzi. Ő volt a sztár, cuki kis rózsaszín ruhát kapott a rokonoktól.
• végignézte az egész tüzijátékot a várból, a durrogástól egy pillanatra se ijedt meg (én jobban :P), és néha még mosolygott is a látványon
• nyaraltunk a Balatonon, összecsípték a szúnyogok, de hála az égnek nem olyan vacak a bőre, mint az enyém

... egyébként meg próbáljuk kiélvezni a nagyszülők közelségét, talán egyszer-kétszer még moziba is eljutunk F-fel, éljenéljen.

Mici pár napja simán fordul a hátáról a hasára. Rájöttünk F-fel, hogy attól függ, van-e kedve. Ha meglátja a popsitörlőt, mindig lesz kedve (szép zöld a csomagolása és zörög).