... az én kis Babókám. Már szinte sose hívjuk így, már egyáltalán nem babás... Őrült nosztalgia fog el néha... A héten voltunk látogatóban egy 3 hetes kisbabánál (négy kiló körüli, tehát nem is olyan pici, Mici kb három hónaposan érte el ezt a súlyt) és annyira hihetetlenül picikének tűnt ez a baba, hogy csak bámultam...
De elkanyarodtam. Szóval.
Méretek: Pontosakat nem tudok, annyi biztos, hogy Mici a korhához képest még mindig kicsi, egyszerűen nem az átlagos méret, a státuszméréseken rendre a 3. percentilisben van, vagyis száz gyerekből csak 2-3 van aki kisebb nála. Olyan 86 centi, de ezt csak a ruhák alapján saccolom, van 98-as ruhája is, de még egy két régi-régi kedvenc is rámegy (pl 6-9 hónaposra való ruhácska - igaz már csak tunikának). Kilóban úgy 11-12, de lehet, hogy több. Majd korrigálok (vagy nem). A lába 21-es 22-es. Azt akartam írni, hogy 16 foga van, de ma észre vettem, hogy bújik egy új, úgyhogy már majdnem 17.
Fejlődés:
Beszéd: hát ez lenyűgöző, hihetetlen beszélőkéje van, komoly szónoklatokat tart, kérdez mindenféléről.. egy ideje hantázik is, pl megkérdezzük, hogy valamit miért csinált, és hiphopp rittyent valami történetet, beleszőve mindent, ami az eszébe jut. Apropó, rengeteg dalt, verset tud, a szövegtudás néha nem tökéletes, de ott nagyon ügyesen költ a hiányzó szótagokra valamit. Olaszul is már elég jól szövegel, sőt, jobban érti a nyelvet, mint mi (pl mire F-fel megértettük, hogy miről van szó - a bárban a kedves néni a nap végén felajánlott neki croissant, hogy elcsomagolja, és megkérdezte, milyet kér, - addigra ő lebeszélte az egészet, és már a kezében szorongatta a zacskót). A bölcsin kívül a bébiszitter is olasz, meg szoktunk olasz rajzfilemket is nézni, amiből a Pimpa a favorit. Újabban angolul is engedek neki nézni filmet, eddig csak Peppa Piget, mert az olyan cuki, és nagyon szépen beszélnek benne, de nem akarom nagyon rázúdítani a harmadik nyelvet. Simán elmeséli a napját, hazajőve a játszótérről elmondja, hogy milyen rendes volt, mert kölcsönadta a kismotort, meg ilyenek. Tudja a nevét (4 szó), hogy hány éves, és azt, hogy hol lakunk, illetve hol laknak a nagyszülők. Najó, csak az utcát. Számolni már régóta tud, de most kezdte el érteni is, hogy pl a kanalában hány borsó van meg ilyenek. Ja, mindez olaszul is megy.
Finommotorika: Ügyesen épít legót, duplót. A rajzolás egyelőre kevéssé érdekli, inkább csak firka, nemrég kezdett lufikat (görbe vonalat) rajzolni. Imád ügyeskedni, múltkor segített panírozni, ő forgatta lisztbe a dolgokat. A konyhai tevékenységek és a takarítás is nagyon érdekli, ilyesmikben nagyon szívesen tüsténtkedik, pl mosogatásnál öblöget, kis ronggyal törölgeti a padlót..
Mozgás: Végre már tud ugrálni, már hónapok óta gyakorolt (nekünk kellett a kezét fogni ilyenkor, úgy ugrált a matracon). Tud bukfencezni, mint kiderült, mostanság ő tanítja a bölcsiben a többieket bukfencezni. A kis oldalkerekes, pedálos bicajára már nagyon ügyesen felül egyedül is, piszok gyorsan hajtja, és tud körben is menni (kanyarodni). Nagyon erős, két kézzel kinyomja magát az etetőszékben, és simán meg is tartja pár másodpercig, liftben korláton húzódszkodik, stb.
Szerepjáték, fantázia: mostanában eljátssza sokszor, hogy ő a kicsi baba, nem tud járni meg beszélni, csak tipgni, meg azt mondani, h "Mamma", és akkor dédelgetni, ringatni kell. Babáival beszélget, tanítja őket. Élénk a fantáziája, ebből volt is baj például az idei bölcsis kirándulás előtt, mert állatkertbe mentek, és nagyon félt, hogy lesz-e ott farkas. De annyira félt, hiába próbáltuk megnyugtatni, hogy alig aludt előtte éjszaka, aztán másnap meg a kiránduláson cipelnie kellett a dadusnak... Történeteket fabrikál, például olyat, amit hallott (mi történik, ha megpróbál felmászni a teraszkorláton) összekombinál korábbi élményeivel, meseszereplőkkel...
Személyiség. Ébredezik az akarata, nagyon egyértelműen kifejezi az elképzeléseit (ami elég gyakran különbözik a mienktől). Döbbenetes a memóriája, mindenre emlékszik. A nagyszülőkhöz tesóinkhoz szerencsére a távolság ellenére elég jól kötődik, emlegeti őket (gyakran skypeolunk). Észérvekkel elég jól lehet hatni rá, de nem mindig. Továbbra se jó evő, elég válogatós. A bölcsiben eléggé szeretik, vannak kis barátai, a dadusok egyik kedvence. Elég önálló. Kitartó, ha valamit meg akar tanulni, nagyon sokáig képes próbálgatni, gyakorolni. Imád színészkedni, ha valamit kérdezünk, és egyértelmű a válasza, azt mindig a tudtunkra adja egy-egy sajátos hangsúllyal, lendületesen gesztikulálva hozzá, nagyon cuki. Az is édes, amikr néha észbe kap, hogy nem is kell már a cumi, nagy lendülettel rántja ki a szájából, azzal a szöveggel, hogy "Én már olllyan nagylány vagyok"... Nagyon aranyos, barátságos, vidám, kötődő kislány. A dadusok mindig mondják, hogy nagyon kiegyensúlyozott. Az ultimate megnyugtatás számára 1. a cumi; 2. ha a pólómba nyúl (lehetőleg egyszerre a kettő). Az utóbbi amúgy kezd kellemetlen lenni, elvileg bevezettem azt, hogy csak itthon szabad, de erre meg ha benyúlhatnékja van, akkor jó hangosan megkérdezi, hogy "Most benyúlhatok?" Kissé ciki, mert addigra általában már benn van a keze.
Szobatisztaság. Ebben van most egy kis mélypont, aminek szerintem a két fő oka a következetlenségünk, illetve a környezetváltozás. Nemrég egy hétig nagyszülőkkel volt (F-fel "nyaraltunk"), meg pár napot otthon is voltunk, és a nagyszülők máshogy csinálják, ill. utazáskor pelenkát kap stb. A pisi azért viszonylag stabilan megy a bilibe / wcbe, a bölcsiben is, egy-egy baleset még van. Kakival rosszabb a helyzet, az utóbbi két hétben kb. nulla ment jó helyre. Most még az a legokébb, ha pelenkát kér előtte. Viszont, amikor bemegy, akkor egyértelműen látszik rajta, hogy bosszús, hogy nem így akarta.. Éjszaka kap pelenkát, délutáni alváshoz már nem.
Mi meg az apjával napról napra jobban imádjuk, ha lehet ezt még fokozni.
2012. június 26., kedd
2012. május 18., péntek
Még mindig a bili
Tök jól haladunk a szobatisztaság felé, egyszer már olyan is volt, hogy Mici a délutáni alváskor nem kapott pelust, és nem lett baleset. Mondjuk nem aludt nagyon hosszan... Anyósom szerint, amikor már éjszakára nem kap pelenkát, egy ideig mindig kell ébreszteni, és meg kell pisiltetni, hát ennek a gondolatától is fázom....
Egyébként vannak balesetek, tipikusan a bölcsiben akkor szokott lenni, ha kint játszanak, szerintem akkor valahogy megfeledkezik, vagy későn eszmél. Pont ma beszéltem a kedvenc dadusunkkal, azt mondta, hogy a mai is így volt, és amikor bent vannak, akkor mindig szépen szól, és segítséget kér (tartani kell a minivécén, olyan kis cuki). Itthon is adódik baleset, de többször pisil illetve kakil jó helyre, mint nem. Valahogy abban kéne ügyesnek lennem, hogy ráérezzek, hogy mikor jelent inkább zavaró tényezőt a pelenka. Nekem jobb érzés, hogy amikor eljön a bölcsiből, pelenkát kap, mert így nyugodt vagyok. Ha egyenest hazajövünk, az egy fél-háromnegyed óra, ha dolgunk van, akkor két óra is lehet, közben gyakran elalszik, egyelőre úgy érzem, hogy nekem így kényelmesebb. Végét keresni még magamnak is stresszes, hát még neki. De az igazat megvallva, eléggé szokott tiltakozni a pelenka ellen. Aztán meg általában, mikor levesszük, már van benne valami (ez, úgy érzem, engem igazol), de nem mindig van, sőt, nagyon sokszor akkor is szól, hogy pisilni-kakilni kell, amikor pelenkában van (sőt, sokszor utána tényleg bele is termeli a bilibe, a mit kell), ergo a pelenka nem zavarja össze. Hát nem tudom, mi lenne az okos...
Mai aranyos:
(Hosszasan pakolászik a csipeszes kosárkában, nézegeti őket): Hát ez tök jó, ez a csipesz!
Egyébként vannak balesetek, tipikusan a bölcsiben akkor szokott lenni, ha kint játszanak, szerintem akkor valahogy megfeledkezik, vagy későn eszmél. Pont ma beszéltem a kedvenc dadusunkkal, azt mondta, hogy a mai is így volt, és amikor bent vannak, akkor mindig szépen szól, és segítséget kér (tartani kell a minivécén, olyan kis cuki). Itthon is adódik baleset, de többször pisil illetve kakil jó helyre, mint nem. Valahogy abban kéne ügyesnek lennem, hogy ráérezzek, hogy mikor jelent inkább zavaró tényezőt a pelenka. Nekem jobb érzés, hogy amikor eljön a bölcsiből, pelenkát kap, mert így nyugodt vagyok. Ha egyenest hazajövünk, az egy fél-háromnegyed óra, ha dolgunk van, akkor két óra is lehet, közben gyakran elalszik, egyelőre úgy érzem, hogy nekem így kényelmesebb. Végét keresni még magamnak is stresszes, hát még neki. De az igazat megvallva, eléggé szokott tiltakozni a pelenka ellen. Aztán meg általában, mikor levesszük, már van benne valami (ez, úgy érzem, engem igazol), de nem mindig van, sőt, nagyon sokszor akkor is szól, hogy pisilni-kakilni kell, amikor pelenkában van (sőt, sokszor utána tényleg bele is termeli a bilibe, a mit kell), ergo a pelenka nem zavarja össze. Hát nem tudom, mi lenne az okos...
Mai aranyos:
(Hosszasan pakolászik a csipeszes kosárkában, nézegeti őket): Hát ez tök jó, ez a csipesz!
2012. május 16., szerda
Azért ez oda...
Egyik ismerősömnek nemrég született a második gyereke, minden oké, szép nagy gyerek, sunshine, happiness. Azért is jó, hogy így van, mert az első gyerek (aki majdnem egyidős Micivel) születése elég durva történet volt.
És ennek kapcsán valahogy beugrott, hogy mennyivel jobban "viselem" azt, amikor valakinek az első gyereke születik. A másodikhoz valahogy jobban nehezemre esik jó képet vágni. Jobban irigykedem. Nyilván, mert nekem olyan sose lesz. Hát, nem vagyok büszke rá.
2012. május 10., csütörtök
Anya, most tánc lesz!
Meg kell, hogy mondjam, nem hittem, hogy a szobatisztaságra szoktatás ilyen könnyen megy.
A négy napos ünnepet használtuk bemelegítésre, de szerdán kicsit frászban voltam, hogy most akkor a bölcsiben hogyan legyen. Megkérdeztük Micit, hogy akar-e bugyiban lenni a bölcsiben, vagy inkább ott még maradjon a pelenka. Nagyon lelkes volt a bugyival kapcsolatban (a csoport nagy része már szobatiszta, de mondjuk Mici a legfiatalabb a december 9.-i szülinappal, már többen betöltötték a három évet), úgyhogy, gondoltuk, legyen. Csak annyi volt, hogy be kellett vinni pluszban pár bugyit meg nadrágot, a dadusok amúgy szuper jó fejek, erről még lehet, hogy írok egyszer, nem tudom,miért nem tudnak mindenhol ilyenek lenni - pedig tök szimpla önkormányzati bölcsi.
Naszóval, a szerda-csütörtök-pénteket a bölcsiben Mici összesen 2 balesettel abszolválta. A csütörtöki uszodázás után F tévedésből bugyit adott rá pelenka helyett, ott volt még egy. A hétvégén itthon nulla baleset volt, bár egyik játszóterezésnél azért becsúszott egy pisi (nem akartuk még pelenka nélkül vinni, de ragaszkodott hozzá. Nagyon kis határozott, sőt néha túlontúl is az....)
Aztán e héten 1 baleset volt a bölcsiben, és 2 vagy 3 itthon, ami szerintem elég kevés. Mert amúgy tök ügyes, nem is szól feltétlen, hanem csak fogja magát, odamegy a bilihez, letolja a bugyit-nadrágot, elvégzi a dolgát. És aztán nem is azt mondja, hogy anya pisiltem, hanem, hogy anya, most tánc lesz! (ezt a részét, hogy ünneplünk a bilibe érkező termés mellett, ezt nagyon szereti).
Szóval pelenka-szempontból most úgy néz ki a nap, hogy Mici fölkel, általában rögtön pisil is egyet, miután (többnyire szárazon) lekerül az éjszakai pelenka és a pizsi, aztán bugyiban van, bilizik, ha kell neki. Bölcsibe indulás előtt F megkérdezi, hogy kell-e pisilni, általában nem kell, aztán bicajjal elmennek a bölcsibe. Ez egy 20-25 perces út, háztól-házig az egyebekkel (bicajzár kinyitás, Mici beszerelése az ülésbe, sisak, bölcsinél bringa lezárás, etc. inkább 30 perc), és ezalatt még nem történt baleset. Megérkezve Mici általában egyenest megy a fürdőszobába, nagy büszkén pisil a vécébe (ilyen cuki kis minivécék vannak, éljen Montessori), aztán elvegyül a csoportjában. Mostanában a bébiszitter megy érte, hogy én addig is dolgozhassak, amikor eljönnek a bölcsiből, akkor pelenkát kap, mert általában már az úton elalszik, és hogy ne legyen alvásközben baleset. Ébredés után újra bugyi estig, és csak lefekvéskor kap pelenkát.
A négy napos ünnepet használtuk bemelegítésre, de szerdán kicsit frászban voltam, hogy most akkor a bölcsiben hogyan legyen. Megkérdeztük Micit, hogy akar-e bugyiban lenni a bölcsiben, vagy inkább ott még maradjon a pelenka. Nagyon lelkes volt a bugyival kapcsolatban (a csoport nagy része már szobatiszta, de mondjuk Mici a legfiatalabb a december 9.-i szülinappal, már többen betöltötték a három évet), úgyhogy, gondoltuk, legyen. Csak annyi volt, hogy be kellett vinni pluszban pár bugyit meg nadrágot, a dadusok amúgy szuper jó fejek, erről még lehet, hogy írok egyszer, nem tudom,miért nem tudnak mindenhol ilyenek lenni - pedig tök szimpla önkormányzati bölcsi.
Naszóval, a szerda-csütörtök-pénteket a bölcsiben Mici összesen 2 balesettel abszolválta. A csütörtöki uszodázás után F tévedésből bugyit adott rá pelenka helyett, ott volt még egy. A hétvégén itthon nulla baleset volt, bár egyik játszóterezésnél azért becsúszott egy pisi (nem akartuk még pelenka nélkül vinni, de ragaszkodott hozzá. Nagyon kis határozott, sőt néha túlontúl is az....)
Aztán e héten 1 baleset volt a bölcsiben, és 2 vagy 3 itthon, ami szerintem elég kevés. Mert amúgy tök ügyes, nem is szól feltétlen, hanem csak fogja magát, odamegy a bilihez, letolja a bugyit-nadrágot, elvégzi a dolgát. És aztán nem is azt mondja, hogy anya pisiltem, hanem, hogy anya, most tánc lesz! (ezt a részét, hogy ünneplünk a bilibe érkező termés mellett, ezt nagyon szereti).
Szóval pelenka-szempontból most úgy néz ki a nap, hogy Mici fölkel, általában rögtön pisil is egyet, miután (többnyire szárazon) lekerül az éjszakai pelenka és a pizsi, aztán bugyiban van, bilizik, ha kell neki. Bölcsibe indulás előtt F megkérdezi, hogy kell-e pisilni, általában nem kell, aztán bicajjal elmennek a bölcsibe. Ez egy 20-25 perces út, háztól-házig az egyebekkel (bicajzár kinyitás, Mici beszerelése az ülésbe, sisak, bölcsinél bringa lezárás, etc. inkább 30 perc), és ezalatt még nem történt baleset. Megérkezve Mici általában egyenest megy a fürdőszobába, nagy büszkén pisil a vécébe (ilyen cuki kis minivécék vannak, éljen Montessori), aztán elvegyül a csoportjában. Mostanában a bébiszitter megy érte, hogy én addig is dolgozhassak, amikor eljönnek a bölcsiből, akkor pelenkát kap, mert általában már az úton elalszik, és hogy ne legyen alvásközben baleset. Ébredés után újra bugyi estig, és csak lefekvéskor kap pelenkát.
2012. április 29., vasárnap
Just for the record
Ma, vagyis 2 éves, 4 hónapos, 2 hetes és 6 napos korában Mici háromszor pisilt bilibe. Üdvrivalogtunk.
So far tehát 3, ebből az elsőnél 1 csepp ment a földre is, a második kettőnél viszont már minden a bilibe ment, és nem is jelentette be előre, csak szépen fogta magát, odament a bilihez, ráült, belepisilt, aztán szólt szólt, hogy kész. Tegnap egy hirtelen ötlettől vezérelve belekezdtünk a pelenka-gyorsleszoktató módszerbe. Mici amúgy már régóta érdeklődött a bili-téma iránt, a bölcsiben már elég sokan szobatiszták, és neki is van már bugyija, amit sokszor követel is a pelenka helyett. Csak eddig , mikor bugyiban volt, és szólt, hogy pisííííííííílni kell!!! addigra már minden úszott. Egyébként bilibe nagyon sokszor pisilt már, sőt, kakilt egyszer-kétszer, csak az volt a baj, hogy csak akkor, ha megkínáltuk, de akkor se mindig, néha csak ráült, aztán felállt eredmény nélkül. Kérni nagyon ritkán kérte a bilit, a bugyit viszont annál inkább, és az utóbbi időben az volt a rendszer, hogy hétvégentként napi 3 rend bugyi meg nadrág fogyott (háromnál lett elegem általában). Tulajdonképp a cikket elolvasva jöttem rá, hogy eddig azt rontottuk el, hogy ha nem pelenkában volt, akkor bugyi rajta volt, és valószínűleg nem érzékelte a különbséget (csak akkor, amikor már késő volt). Úgyhogy a négynapos hétvége jó alkalomnak ígérkezett a dolog kipróbálására. Eddig jó, örülünk. Egyelőre nem gondolok bele, hogy mennyire hiányozni fog a pelenkázás, majd amikor már teljesen szoba-és ágytiszta lesz... Hahh...
Ja, és akkor még néhány Miciszáj a végére:
Jaaaj, kipukkadt a copfom!
fanyűvő magók (v.ö. fognyűvő manók)
idefeküdök
olyan, mint Micinek a luhája színű
Ez jó móka volt?
Lá el (Ráhel) - a "h" hang egyelőre se szó elején, se szóközben nem megy, ld. még a ód (a Hold) :)
Képzeld el anya, ....
A itten szelelméle!
Majadj má veszteeeg!
Mott benyúlhatok? (értsd: a cicihez - egy ideje bevezettük, hogy csak otthon szabad.)
Sajna már csúnyát is tud mondani. De remélem, még elfelejti. Egyik alkalommal, F egyhetes távollétében a reggeli kapkodásban kiszaladt valami. De akkor még sikerült elütni azzal, hogy Mici sem emlékezett pontosan, hogy hogy is volt, csak próbálgatta ismételni, és egy másik verziót erősítettem meg. De azóta egyszer volt valahogy beugrott neki (jól sajnos, lehet, hogy hallotta máshol is), és hosszú percekig mondogatta tisztán, érthetően. Remélem, többször nem jön elő, de ha mégis, akkor az a tervem, hogy megbeszélem vele, hogy nem mondunk olyat, aminek nem tudjuk a jelentését. Spero bene.
:::UPDATE::: este még bele is kakilt a bilibe, tök önállóan.
So far tehát 3, ebből az elsőnél 1 csepp ment a földre is, a második kettőnél viszont már minden a bilibe ment, és nem is jelentette be előre, csak szépen fogta magát, odament a bilihez, ráült, belepisilt, aztán szólt szólt, hogy kész. Tegnap egy hirtelen ötlettől vezérelve belekezdtünk a pelenka-gyorsleszoktató módszerbe. Mici amúgy már régóta érdeklődött a bili-téma iránt, a bölcsiben már elég sokan szobatiszták, és neki is van már bugyija, amit sokszor követel is a pelenka helyett. Csak eddig , mikor bugyiban volt, és szólt, hogy pisííííííííílni kell!!! addigra már minden úszott. Egyébként bilibe nagyon sokszor pisilt már, sőt, kakilt egyszer-kétszer, csak az volt a baj, hogy csak akkor, ha megkínáltuk, de akkor se mindig, néha csak ráült, aztán felállt eredmény nélkül. Kérni nagyon ritkán kérte a bilit, a bugyit viszont annál inkább, és az utóbbi időben az volt a rendszer, hogy hétvégentként napi 3 rend bugyi meg nadrág fogyott (háromnál lett elegem általában). Tulajdonképp a cikket elolvasva jöttem rá, hogy eddig azt rontottuk el, hogy ha nem pelenkában volt, akkor bugyi rajta volt, és valószínűleg nem érzékelte a különbséget (csak akkor, amikor már késő volt). Úgyhogy a négynapos hétvége jó alkalomnak ígérkezett a dolog kipróbálására. Eddig jó, örülünk. Egyelőre nem gondolok bele, hogy mennyire hiányozni fog a pelenkázás, majd amikor már teljesen szoba-és ágytiszta lesz... Hahh...
Ja, és akkor még néhány Miciszáj a végére:
Jaaaj, kipukkadt a copfom!
fanyűvő magók (v.ö. fognyűvő manók)
idefeküdök
olyan, mint Micinek a luhája színű
Ez jó móka volt?
Lá el (Ráhel) - a "h" hang egyelőre se szó elején, se szóközben nem megy, ld. még a ód (a Hold) :)
Képzeld el anya, ....
A itten szelelméle!
Majadj má veszteeeg!
Mott benyúlhatok? (értsd: a cicihez - egy ideje bevezettük, hogy csak otthon szabad.)
Sajna már csúnyát is tud mondani. De remélem, még elfelejti. Egyik alkalommal, F egyhetes távollétében a reggeli kapkodásban kiszaladt valami. De akkor még sikerült elütni azzal, hogy Mici sem emlékezett pontosan, hogy hogy is volt, csak próbálgatta ismételni, és egy másik verziót erősítettem meg. De azóta egyszer volt valahogy beugrott neki (jól sajnos, lehet, hogy hallotta máshol is), és hosszú percekig mondogatta tisztán, érthetően. Remélem, többször nem jön elő, de ha mégis, akkor az a tervem, hogy megbeszélem vele, hogy nem mondunk olyat, aminek nem tudjuk a jelentését. Spero bene.
:::UPDATE::: este még bele is kakilt a bilibe, tök önállóan.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
