Huhh

Már megint nem írtam egy ideje, egyrészt, mert van ugye a csomó meló, és próbálok haladni (elve kudarcra ítélt vállalkozás fekve, a 30 fokos lakásban), másrészt, mert rengeteg történés volt (bútortologatás - pakolás, 3 vacsoravendégség 5 nap alatt), harmadrészt meg volt két nem túl jó napom.
Kedden kicsit már napközben is le voltam fáradva, aztán éjszaka többször arra ébredtem, hogy görcsölök. Nem voltak pokoli erős görcsök, de a derekam is majd le akart szakadni, meg a szeméremcsontomba, és ide-oda sugárzott, szóval összességében ijesztő volt, ráadásul kb. 2 óránként volt egy. A harmadiknál már erősen be voltam tojva, a doki felhívásán és az ügyeletre való bemenésen is gondolkoztam, de végül csak bevettem soron kívül a gyógyszerből, meg egy kis magnéziumot aztán visszarogytam az ágyba. Valamit még motyogtam a férjemnek is, aki félig-meddig fel is ébredt, aztán legközelebb csak 8 után ébredtem. Akkor gyorsan bevettem a reggeli gyógyszeradagomat, de reggelizni is csak fekve reggeliztem - utálok amúgy fekve enni - aztán vártam, hogy mi lesz. Valamelyest javult a dolog, de nem múlt el, úgyhogy kínomban felhívtam egy homeopátiás orvos ismerősömet, hogy tud-e valamit javasolni, tudott, a férjem elszaladt érte a gyógyszertárba, aztán reménykedtem hogy majdcsak elmúlik, és persze moccanni is alig mertem.
Na aztán délután elegem lett, a pocakkeményedés nem múlt el, úgyhogy felhívtam a dokimat. Akiről persze tudtam hogy nyaral, külföldön, de azt mondta, ha baj van, nyugodtan hívjam. Nem értem el. Aztán később újra próbáltam, végül írtam neki egy smst, aztán inkább felhívtam a védőnőt. Őt szerencsére sikerült elérni, azt javasolta, hogy menjek el valahova, ahol megnézik, hogy nem nyílt-e ki a méhszáj. Úgyhogy felhívtam a kórházat, azt mondták mehetek, aztán hazarendeltem a férjemet, aki épp barátokat látogatott, míg hazaért, összekészítettem a kis motyómat, kitudjamilesz alapon, aztán szépen bementünk, és már 9re (este) ott is voltunk.
A kocsi jól felrázott, úgyhogy be is keményedett megint a hasam - höhö, legalább nem megyünk hiába, mondtam a férjemnek. Szerencsére a bambino rugdosódott eléggé, úgyhogy reméltem, nincs nagy baj. Két szülés is zajlott, fél 10 körül vizsgáltak meg, de hála Istennek, minen oké, a méhszáj továbbra is tejesen zárt, még meghallgatták a gyerek szívhangját, azztán már mehettünk is. Az ügyeletes orvos még megkérdezte, hogy mennyi magnéziumot szedek, és aszondta, hogy ennek a többszörösét is nyugodtan lehet, szedjem bátran.
Hazafelé megálltunk pizzát venni a nagy megkönnyebbülésre :)

Parák, történések

Már jó rég írtam, de annyi minden volt... Kezdve azzal, hogy a múltkori genetikai UH-ról hazafelé tartva, lerobbant a kocsim. Először még csak azt hittük, hogy a hűtővíz forrt fel, de nem, kilyukadt a hűtőtank. Mondjuk a kocsi nem egy mai darab, vagyis lehet számítani sajna az ilyenekre, de hát nem jött valami jókor. Bazimeleg, parkolási övezet közepe, stb. Kb. 2 órát dekkoltam benne, mire kiderült, hogy mi a hiba, hogy nem lehet vele tovább menni, vontatni kell majd, meg mire a parkolást elintéztük (azaz csak hittük, az ügyfélszolgálat ígérete ellenére persze hogy megbírságoltak). Olyan szinten kifáradtam, hogy alig éltem mire hazaértünk.
Na, aztán másnap elkezdődött valami vérzésszerű, nem volt egyértelmű, hogy mi, és tök enyhe volt, de halálosan beparáztam.
A doki csütörtökön fogadott, mondta, hogy ez nem egy öröm, hogy van, de azért nem kell nagyon megijedni, viszont mostantól vegyem még szigorúbban a fekvést. Csinált ultrahangot is, a baba megint kis cuki volt, ficánkolt, de sosem úgy, hogy mutassa magát, úgyhogy továbbra is rejtély, hogy kisfiú vagy kislány. Lényeg, hogy jól van, a doki szerint nagyot nőtt :)
A dokival abban maradtunk, hogy az időnkénti görcsök okozzák, illetve az, hogy a lepény a méhszájon fekszik. Azt mondta, hogy az a fontos, hogy ne nyíljon ki idő előtt a méhszáj a görcsök miatt - egyelőre hála Istennek tök zárt. Ja, a gyógyszeradagomat is megemelte, biztos, ami biztos. Vicces, egy asztmagyógyszert kell szednem, mert az csökkenti a simaizmok (így a méh) görcskészségét. Ez a bigyó azóta se múlt el, tegnap brutál éjszakám volt például, 3x ébredtem pisilni, ill. arra, hogy görcsöl a hasam, a 2.-nál már bekaptam plusz egy felet a görcs elleni gyógyszerből, meg egy magnéziumot. Ma mondjuk jobb volt, éjjel egyáltalán nem ébredtem fel.

Ééééés igen, vasárnap hazajött a férjem, és most végre egy hónapot együtt leszünk! jaj, nagyon vártam már!! Pár napja pont feloldozott a doki a szigorú szoba-és ágyfogság alól, úgyhogy úgy volt, hogy 1-2 napra talán még kikapcsolódni is elmegyünk. Most ugyan tolódik ez a fentiek miatt, de azért még hátha összejön. Addig meg a lakásfelújítás projekten agyalunk, végülis több verzió is felmerült, és még nem tökéltem el magam egyik mellett sem.