Hat hónapos

Méretek: kb. 5.50 kg és 63,5 centi.
Hát, nem gyarapszik valami gyorsan. De hát mit tegyek, etessem tölcsérrel? Megkockáztatom, hogy jobban szeret szopni, mint cumisüvegből enni, csomószor nem kéri a pótlást. Ma reggel megmértem, hogy két mellből mennyit evett (nem a hajnali nagyetetés volt, hanem már a felkelés utáni, reggeli első) és 60 milit mondott a mérleg. Kishíján elbőgtem magam, oké, jöjjön a táp,biztos megeszik egy nagy adagot – (csak zárójelben, a babaúszás után két mellből etetést követően letolt  190 (sic!) mili tápot) – erre mennyit evett meg? 20-at. Na, így találjam én ki, hogy mikor mennyit eszik.

Evés: Főként tehát anyatej, pótlásnak (Nestlé BEBA Pro 0+ (valamiért mindig ezt írja fel az otthoni doki.)) Próbálkoztunk itt egy másikkal (Mellin), de nem ízlett a babónak, úgyhogy még szerencse, hogy csak próbaadagot kaptunk. A hónap közepén megkezdtük a hozzátáplálást. Mici kapott már almalét (szereti), almapürét (újabban ez is tetszik neki, tegnap megevett egyszerre 80-at), meg zöldségleves alapú pépet, amiben van hús. Ez nem nagyon jött be, a lét még csak megeszi, de a sűrű kajákkal úgy tűnik, még várnunk kell. Amúgy napi kb 6x eszik: hajnalban, aztán reggel-délelőtt, aztán ebédidőben, aztán délután, aztán kora-, majd késő este. De van, hogy tök összevissza eszik, mert továbbra is igény szerint szoptatom, és néha 1 óra múlva újra kér. Ahhoz képest tényleg érdekes, hogy hízni nem nagyon hízik…

Alvás: Éjjel max. 5 óra egyhuzamban. Hajnali 3 körül ébred és eszik, utána nem rakom vissza az ágyba, mellettem alszik tovább. Fejlődés, hogy már merek aludni így, de továbbra is elég fáradt vagyok.

Mozgásfejlődés: Nagymozgás: A hasról hátra fordulás nagyon megy, hátról oldalra minden további nélkül (és icipici segítséggel át is fordul a hasára, már az alulmaradt kezét is ki tudja szabadítani, de teljesen egyedül az egész még nem megy). Nyújtott kézzel támaszkodik, hason már hosszú ideig elvan. Hason és háton is tud körbe forogni. Finommozgás: egyik kézből másikba átad, átvesz, markol, csípőfogás alakul, most legutóbbi felfedezése, hogy bedugja az ujját kis lyukakba (pl. játszószőnyeg ívén vannak ilyenek, ahova akasztgatni lehet a játékokat). A kezébe adott dolgokat leginkább rázni szereti, de jó hosszan. Ha elejti, csomószor sikerül újra felvennie. Mindent a szájába vesz. A legújabb sláger a nejlon előke (zörög).

Értelmi fejlődés: különbséget tesz az emberek közt, már nem mosolyog automatikusan mindenkire. Mindenre figyel, valami döbbenet, az az érzése az embernek, hogy mindent megjegyez. Észreveszi, ha új helyen van, ha valami változott (pl. az egyik növényt behoztuk a teraszról, két napig figyelte, hogy mi az, hogy került oda. Hosszan gagyog, dumál, olyanokat mond,hogy pűűű meg türüpp, meg gaaaaa, meg majdnem azt is, hogy hoppá és mamma. Meg persze a szokásos hőőő, heeeőő és leeee, leeleeleeleeee…  Rengeteget nevet, gurgulázik, már lehet vele játszani, például imád elbújni a pelenka alá úgy, hogy a fejére húzza. Szereti a zörgős dolgokat gyűrögetni (pl. textilkönyv zörgős lapja).

Eü.: Voltunk otthon neurológusnál (idegeskedtem a naplemente-nézése miatt), de hála Istennek, nincs semmi baj. Egy kicsivel több a liquor - ezért majd újra megnézik -, de ez önmagában nem jelent semmit. Fejlődése tökéletes. Voltunk egy dévényes terapeutánál is (a jobb lábát kicsit kötöttebbnek éreztem), ebben megerősített a terapeuta, de ennyi aszimmetria mindenkiben van szerinte, úgyhogy itt is minden rendben. Azért nagy megkönnyebbülés volt mindkettő. Mostmár tényleg tuti jön a foga, nagyon nyálzik, és nyűgös is.

Egyebek: vettem egy új hordozót, amiben háton is lehet hordozni (azzal, amit eddig használtunk, csak elöl lehet). Egyelőre nem mertem még a hátamra rakni, de ezzel az elöl hordozás is ezerszer kényelmesebb. A babamasszázzsal továbbra is kísérletezünk, leginkább F, de ki kell fogni, hogy jó hangulatban legyen Mici. A babaúszást továbbra is imádja, sajna már csak 2 alkalom és vége a szezonnak. Ja, és újra voltunk otthon, nagyon jól viselte a repülőt. Ja, és erősödik a haja :).

Képek:

Hozzátápálás

Bár az otthoni dokinénink azt mondta, hogy 6 hónapos koráig ne kapjon Mici anyatejen illetve tápszeren kívül mást, az itteni szerint az olyan babáknál, akik tápszert is kapnak, már 5,5 hónaposan el lehet kezdeni a hozzátáplálást. (Tulajdonképpen ez szimpatikusabb is, mert a tápszer az műkaja.) Úgyhogy 5 és fél hónaposan Micivel megkóstoltattuk az almát. Nem mondhatjuk, hogy rögtön függővé vált volna, de becsületére legyen mondva, nem köpte ki (az egészet).
Ilyen arcot vágott az almával való ismerkedéskor:

A kinti dokinénink meg a kezembe nyomott egy általános ajánlást a hozzátáplálásról. Hát szemem-szám elállt, merthogy az első kaja a következőképp néz ki (és az ajánlat szerint rögtön váltsunk is ki vele egy étkezést):
- Főzzünk először egy zöldséglevest (1 liter vízben megfőzünk 2 krumplit, 2 répát és egy cukkinit, addig főzzük, amíg a zöldségek megpuhulnak és a vízmennyiség a felére csökkent). Szűrjük le, és vegyünk ki belőle másfél-két decit.
- Adjunk hozzá 4 kanál darát vagy többféle gabonából készült krémet (utóbbit nemtommi)
- Adjunk hozzá 2 kiskanál extraszűz olivaolajat
- Adjunk hozzá egy fél adag* liofilizált, homogenizált fehér húskészítményt (az ajánlás szerint bárány, nyúl, vagy pulyka).
Kipróbáltuk, de nem arattunk vele nagy sikert. Lehet, hogy Mici, ha tudna beszélni, a klasszikus viccet idézné, miszerint egyszer kipróbálta, de nem talált nagy élvezetet benne. Asszem egyelőre maradunk az almánál.

* ezt ilyen kis icipici üvegekben lehet kapni, aranyáron.

(ez a kép a szomszéd neonatológus teraszán készült, a miénken nincs ennyi virág.)

A fejben blogolásról és egyéb lököttségekről

Múlt héten betegek voltunk, illetve én még mindig az vagyok. A fejedelmi többes ezúttal nem a babókára utal, hanem F-re és rám. F már hétfőn sem volt a topon, és kedden elég harmatosan jött haza a munkából. Másnap  úgy kellett lebeszélnem a bemenetelről (taknyos volt, köhögött, több neocitránt megivott). Én péntek reggelre lettem elég vacakul, a klasszikus taknyam-nyálam összefolyik, levegőt nem kapok, fáj a fejem, fúúúj. Ráadásul a babó minden orrfújásra összerezzen, néha sír is. Hála az égnek, nem kapta el, most már remélem, megússza, én is kifele jövök.

Más. Rájöttem, hogy én fejben kábé ötször annyit blogolok, mint ténylegesen. De most komolyan, van legalább 4 dolog, amiről az utóbbi másfél hétben írni akartam, csináltam fotókat is, meg minden, aztán most jövök ide, és totál el vagyok képedve, hogy még mindig az Öt hónapos bejegyzés a legfrissebb. A korábbi meg nem írt dolgokat ne is említsem, össze se lehet számolni. Azért majd a draftban levőkből még lehet, hogy befejezek és felteszek néhányat... addig meg néhány ezmegaz röviden:

1. Kitaláltam (már régen, csak ugye tavaly április óta nem voltam itt), hogy élhetővé tesszük a nagy teraszt. Ennek első lépcsője az volt, hogy el kellett távolítani egy gigantikus gazt (a gigantikus cserepével együtt), meg egy fafűtésű tűzhelyet, ami kb 100 éve rohadhatott állhatott ott. Na ez elég vicces volt, F és egy barátja ketten alig bírtak a két döggel, a növényt félig ki kellett ásni, hogy beférjen a liftbe, a tűzhely meg annyira megtelítette a liftet, hogy F a tetejére csücsült, úgy ment le, hát jót röhögtem. Ezután kb 15 vízzel felmostam (nem, szőnyeg nem bukkant elő). Majd végre kitettük a kb 2 hete - még a hideg és a borzalmas esőzés előtt - vásárolt fa ülőgarnitúrát. Aztán vettem új virágokat is, úgyhogy kezd nagyon hangulatos lenni. Képeket majd pótolom.
2. Van egy-két kisebb projektem. Például: körömnövesztő projekt, időmenedzsment projekt, hasizom-projekt, meg még néhány. Azt terveztem (még márciusban), hogy majd beszámolok ezekről hétről-hétre. Asszem időmenedzsmentből megbuktam.
3. Egy csomó dolgot kitaláltam /tunk a lakással kapcsolatban a terasz rendbetételén kívül is, amik korábban mindig azon buktak meg, hogy ki tudja, meddig maradunk. Most szemléletet váltottunk, azzal a jelszóval, hogy ha valami nem kerül túl nagy anyagi erőfeszítésbe, akkor csináljuk meg, akkor is, ha esetleg már csak rövid ideig élvezzük az előnyeit. Ennek jegyében  vettünk például fogast az előszobába, meg tükröt (kegyetlen, de most már legalább nem foghatom a bricseszem méretét arra, hogy nem látom magam).

Ja, és a lököttségek, vagy legalábbis egy: hogyan menjünk 3x az IKEÁba bő egy hét alatt?
#1. Menjünk vasárnap, majd látva, hogy mindenki más is így gondolta, és abszolút nincs hely a parkolóban, forduljunk vissza (bánatunkban vásároljunk be a Carrefourban)
#2. Menjünk hétfő délelőtt, amikor lényegesen kisebb a népsűrűség arrafele, majd miután jól telepakoltuk a kocsit a vásárfiával, felejtsük a parkolóban a babakocsi vázát, és ezt csak a ház előtt leparkolva vegyük észre.
#3. Menjünk vissza a babakocsiért (és ha már arra járunk, ugorjunk be a Carrefourba vásárolni).


Na, főnökasszony felébredt (változatlanul alig alszik napközben, jó, ha mindösszesen másfél órát, ennyi mentségem van a 2.-es ponthoz), úgyhogy megyek.

Öt hónapos

Ezt most sikerült időben feltennem, nem úgy, mint az előzőt. Méretek: kb. 5.25 kg és 60centi.

Evés: Főként tej. Az ötödik hónap végén volt több olyan nap is, hogy csak egyszer (a napi utolsó etetetéskor) kellett táp, és olyan is, hogy egyáltalán nem kellett. (Vicces, hogy addigra lett kb. elég, mire elkezdhetem hozzátáplálni). Most az van, hogy igény szerint szoptatom, néha nagyon gyakran, néha meg 4,5 óra is eltelik kettő közt. Esténként kap kiegészítést, többnyire tápszert.

Alvás: Az éjszakáink a hazautazás óta megbolydultak, mert az indulás napján hajnal négykor fel kellett verni Micit. Azóta összvissz kettő olyan éjszaka volt, amikor nem ébredt hajnal ½ 3 és 5 közt. És mivel ebben igen gyorsan el lehet fáradni, hát ellustultam, és egy ideje nem pakolom vissza az ágyába, hanem az éjszaka hátralevő részében mellettem van. Így viszont csak szendergek, nem merek és nem is tudok mélyen, pihentetően aludni.

Mozgásfejlődés: Nagymozgás: Hanyatt fekvésből megpróbál felülni (emelgeti a fejét, húzza fel a lábát). Hason kiemeli magát, tartja a fejét sokáig, minden irányba forgatja is. Pelenkázás közben néha óriásit kihomorít – ez az egyik játékunk is: a homorításra mindig azt mondom nagy csodálkozva, hogy „Hűű, de erős vagy!”, ő meg nevet. Helyzetet is tud változtatni, hason és hanyatt is el tud fordulni úgy, hogy 90 fokkal más irányba van a feje, mint amikor leraktuk (mint az óramutató). Állítólag egyszer átfordult a hátáról a hasára is az ágyon, de én nem láttam. Hasról hátra viszont mostanában nem fordul, picit aggódom… Finommozgás: Fog, mind a két kezével, akár két külön dolgot is (játszószőnyegről két lelógó izét), sőt a kettőt egyszerre is tudja rázni. Machinál: csipkedi a bőrömet, markolássza és húzgálja a hajamat, megfogja és gyűrögeti a felsőm szélét, a pelenkát. Mivel a csipkedés nem olyan kellemes, tanítom simogatni (haladunk:).

Értelmi fejlődés: Sokat gőgicsél magában is és társaságban is. Kurjongat, visong. Megérti, amikor megdicsérjük, mosolyog. Már olyat is tud, hogy ha furcsáll valamit, ráncolja a(z egyébként alig látszó) szemöldökét. Most a zörgős dolgok a sláger, a papír- és nejlonzacskók zörgésére mindig nagyon figyel, de önállóan még nem zörgeti.

Érzelmi fejlődés: Nagyon kis nyitott, barátságos tök idegenekkel is (pl egyszer a zebránál állva megfogta egy néni ujját és nem is engedte el, együtt jöttünk át.) Sokat nevet, nagyon hálás közönsége mindenféle ökörködésnek.

Eü.: a hónapforduló előtti héten volt egy kis hasmenése (= 1 nap 4x kakilt, ami nem szokása, egy se mindig jön össze). Kicsit meg is torpant a súlya.

Egyebek: először hagytuk otthon a nagyszülőkre esti program kedvéért (amíg otthon voltunk, kihasználtuk az alkalmat, egyszer étterembe mentünk, egyszer meg moziba kettesben). És először voltunk hármasban étteremben, ez már itt volt, nagyon jól viselkedett. Beüzemeltünk egy kengurut, és néha már jól érzi magát a gyönyörű babaerszényben is.

Azért erről megemlékezem!

... aztán lehet, hogy elkiabáltam a dolgot, de hátha mégsem...
Szóval, a nagy hír:

Tegnap egyáltalán nem kellett tápot adni a babónak!

Pótlást ugyan kapott, de azt is csak egyszer, este, és lefejt tejből, mert reggel még fejni is tudtam. Szmájli.
És tegnapelőtt is csak egyszer (szintén este) kapott tápot.

Úgyhogy kicsit hátba veregetem magam, mert jól megküzdöttünk a tejszaporításért.

Amúgy meg az van, hogy elég keveset alszik, az éjszakáink is megbolydultak kicsit - 3 hete tök zombi vagyok - , úgyhogy ezért sem tudok írni, pedig lenne miről, meg a képeket se tudom kiválogatni, meg felrakni, pedig tele mindkét gépem mindkét kártyája.
Most viszont épp rajtam szundikál egy ilyesmi kendőben (gyorsan ide is huppantam írni), előzőleg óriásit bömbölt - meg is ijedtem kicsit, még a szomszéd neonatológust is áthívtam - de nyilván az van, hogy hulla fáradt volt.