Hozzátápálás

Bár az otthoni dokinénink azt mondta, hogy 6 hónapos koráig ne kapjon Mici anyatejen illetve tápszeren kívül mást, az itteni szerint az olyan babáknál, akik tápszert is kapnak, már 5,5 hónaposan el lehet kezdeni a hozzátáplálást. (Tulajdonképpen ez szimpatikusabb is, mert a tápszer az műkaja.) Úgyhogy 5 és fél hónaposan Micivel megkóstoltattuk az almát. Nem mondhatjuk, hogy rögtön függővé vált volna, de becsületére legyen mondva, nem köpte ki (az egészet).
Ilyen arcot vágott az almával való ismerkedéskor:

A kinti dokinénink meg a kezembe nyomott egy általános ajánlást a hozzátáplálásról. Hát szemem-szám elállt, merthogy az első kaja a következőképp néz ki (és az ajánlat szerint rögtön váltsunk is ki vele egy étkezést):
- Főzzünk először egy zöldséglevest (1 liter vízben megfőzünk 2 krumplit, 2 répát és egy cukkinit, addig főzzük, amíg a zöldségek megpuhulnak és a vízmennyiség a felére csökkent). Szűrjük le, és vegyünk ki belőle másfél-két decit.
- Adjunk hozzá 4 kanál darát vagy többféle gabonából készült krémet (utóbbit nemtommi)
- Adjunk hozzá 2 kiskanál extraszűz olivaolajat
- Adjunk hozzá egy fél adag* liofilizált, homogenizált fehér húskészítményt (az ajánlás szerint bárány, nyúl, vagy pulyka).
Kipróbáltuk, de nem arattunk vele nagy sikert. Lehet, hogy Mici, ha tudna beszélni, a klasszikus viccet idézné, miszerint egyszer kipróbálta, de nem talált nagy élvezetet benne. Asszem egyelőre maradunk az almánál.

* ezt ilyen kis icipici üvegekben lehet kapni, aranyáron.

(ez a kép a szomszéd neonatológus teraszán készült, a miénken nincs ennyi virág.)