Most már tudom milyen szakadó esőben...

...kertészkedni. Csak a teraszon lévő virágok rendbehozataláról /megmenekítéséről van szó, szóval  kertészkedéssel aposztrofálni kissé talán túlzás, de akkor is. Élvezeti értékét tekintve tízes skálán a nullához közelít. Csak azért nem teljesen nulla, mert hátha sikerült tényleg megmenetenem a virágokat, ergo van (lesz) valami pozitív hozadéka a ténykedésemnek. Mondjuk a kertészkedési kvalitásaimat tekintve, ez khm-khm, kétséges...

Arról, hogy hogyan eszik mostanában Mici

Hát erről egy panaszkodósat akartam írni már egy ideje, de így jár, aki túl sokat vár. Mostanság nem annyira panaszkodnivaló van, inkább érdekességek. 
Például Micinek újabban az a szokása, hogy semmit nem eszik meg, amiről nem tudja (értsd: nem látszik), hogy mi.

Átugrottuk valahogy

... a hét kilót. Már egyszer mértem Micit 7.02 kilónak, de azt nem vettem egészen komolyan (nagyon teli volt a pocakja, és se előtte, se utána a közelébe se ment a súlya).
Ma viszont

Tyittyetty tyittyetty düdüjjé

.. ez mostanában Mici leghosszabb szava (mondata?). Nem pontosan értjük, hogy mit jelent, mert elég sokféle kontextusban használja, de nekünk tetszik. Ja és mostanában csomót tapsol is, pl. ha azt mondom ügyes vagy, és tapsolni kezdek, ő is megtapsolja magát.

Már megint tanult valamit

Ezúttal tapsolni. Most egyfolytában tapsol. Cuki.

Az első hosszabb utat

... ma tette meg Mici négykézláb. Az étkezőben hagytam a birodalmában, amíg átmentem a fürdőszobába beindítani a mosást. Egy darabig (értsd: kb 1 perc) elvolt, aztán elkezdett sírni, hogy hol vagyok már. Mivel nem akartam félbehagyni pakolást, kiabáltam neki a szokásos módon, hogy rögtön jövök, máris ott vagyok, blabla (általában nem hatja meg), aztán egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egyre közeledik a sírás.

És tényleg: kiléptem a fürdőből, és még jó, hogy rá nem léptem azzal a lendülettel, mert kb. fél méterre volt az ajtótól, és ott sírt. Kb. 4-5 métert tett meg. Egyébként pár napja tök jól mászik, szép szabályosan, váltott kézzel-lábbal, nagyon édes. (Mellékszál, de kissé parázom, hogy útközben, az előszobában miket szedett fel / evett meg, mert ott eddig nem vittem túlzásba a takarítást, mondván, Mici úgyse jár ott. Na, felköthetjük a gatyát.)

Gyász

Felfoghatatlan...
Barátnőm pici babája betegen született. Az orvosok nem sok jót ígértek, de volt remény, hogy műtéttel segíteni lehet rajta. Nemrég operálták, azonban nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Utána még hosszan küzdöttek érte.
20 hónapot élt a drága.

Tíz hónapos

Méretek: kb. 68 centi, és kb. 6.75-6.85 kg. Egyre nehezebb mérni. A babaruhák mérete meg vicces, van 74/80-as, ami épphogy jó, és van olyan is, ami 1-3 hónaposokra való, és még feljön.

Evés: Hát ez továbbra is a kínlódás kategória.  Kevés dolog van, amit örömmel fogyaszt. Ezek: anyatej, pékáru (mindenféle  kenyér, biscotto (direkt babáknak készült, szájban ill. cumisüvegben kvázi olvadó babapiskóta jellegű keksz, én sokgabonásat szoktam venni), grissino, főtt sonka, ementáli sajt, barack, banán. A futottak még kategóriában van még a táp, a natúr joghurt (gyümölccsel bekeverve ofkorsz), és a gyümölcsök úgy általában. Ami nagy bánatom, hogy zöldséget alig hajlandó enni. Pl. krumplit _sehogy_.  Pedig  ugye azzal kéne keverni a többit, ehh. Van egy csomó, amit egyszer-kétszer megeszik, aztán hosszú ideig nem (paradicsom, olajbogyó (szmájli), főtt répa, főtt zöldbab, spenót). Hát ezzel nagyjából ki is fújt. A hús gyümölcsbe keverve szoktuk adni. Ja, próbálkoztunk a bolti üveges bébikajákkal, hát kb. zéró siker, az otthoniak közül volt, amiből fogyasztott valamennyit, az itteniekről ne is beszéljünk.

[a spenót szétkenve az igazi]

Alvás: Nappal még mindig nehézkesen, de délelőtt-délután min 20 perc, max másfél óra. A hosszabb ált. séta közben, kocsiban ringatózva… Éjjel kb. 10 óra (kb 9-10től kb 7-8ig), közben minimum 2 etetéssel.

[diákjófej pólóban ül a metrón]

Mozgásfejlődés: hát ez most eléggé begyorsult. Nagymozgás: négykézlábra áll, kutyázik, négykézlábból leül. Továbbra is inkább tolatni szeret, de előre is mászik pár „lépést”. Stabilan ül, hosszan eljátszik ülve, ülésből visszamegy négykézlábba, vagy hasra fordul. Hason fekvésből is egy pillanat alatt felül. Finommozgás: csípőfog ezerrel, de már icipici morzsákat is, csak kapkodom a fejem. Játéktelefon gombját megnyomja, a mikrofon kihúzza a laptopból, formabedobóba belenyúl, tornyot ledönt, mutatóujjal mutat, papírt összetép. Tenyérbe tapsol. A füles itatóspohárból egyedül iszik (igaz, néha teliszívja a száját, de nem nyel, aztán kiköp egy adagot). Egy pár napja bólogat is, nagyon cuki.

[sikerült betolatni az ágy alá]

[... de most hogy kell kijönni??]

[iszik]

[mászik]

Értelmi fejlődés: egy csomó „hol van a … (lámpa, anya, apa, virág, tükör, óra) ? ” kérdésre odanézéssel vagy odamutatással válaszol. Ha a nevét mondjuk, odafigyel. Kísérletezik: etetőszékben ülve mindent ledobál a földre, és még a nagy robaj előtt, „előre” összerezzen, majd néz körbe lefele, hogy hova esett, gurult. Egyszer elkaptam az egyik nagyon zörgős játékot, de nem vette észre, és szokás szerint összerázkódott, a nagy zajtól tartván, majd, amikor észlelte, hogy még sincs robaj, akkor nagy szemeket meresztett, látszott rajta, hogy nem érti. F-fel majd megzabáltuk, olyan édes volt. Tudja egy csomó dologról, hogy nem szabad, de annál inkább csinálja, főként, ha nem nézünk oda. Ha rászólunk, pontosan tudja/ érti, hogy most rosszalkodik. Minden érdekli. Van egy csomó játékunk: kukucsolás, csikizés, toronyépítés és ledöntés, gurigázás…

Beszéd: hosszú monológokat mond, lehetetlen visszaadni. Olykor megpróbálom megismételni, és így beszélgetünk. Tutira ő is utánozni próbál minket, mert néha tök találóan mond dolgokat, majdnem tisztán (a „nem”-en kívül még: elég, ide, gyere, én). Csomó mindent ért már („gyere”, „add a kezed”,  „másikat is”). Jaaa, és a kedvencem! Van egy olyan szokása, hogy ha elégedetlenkedik (nyafog, sivalkodik, vagy ilyen erőltetetten sír), és látja, hogy megoldódik a probléma, akkor nem abbahagyja, hanem szünet nélkül átmegy gagyogásba –  mintha csak azt mondaná, hogy nahát, nincs itten semmi baj, én aztán nem sírtam – konkrétan lalalázós hanglejtéssel, hát ezt én nagyon bírom!!

[hintalovon]

[horrible monster a járóka alatt]

Eü.: Kicsit taknyos lett, szívogattuk az orrát, amit utál. Foga még mindig nincs.

Egyebek: megvolt az első igazi nyaralásunk hármasban: tengerben fürdés, városnézés, barátok gyerekeivel hancúrozás, nagy alvások. Jóóóó volt. Itten meg most már hűvös van a lakásban, de fűtés majd csak 15.-től, úgyhogy az esti fürdés után hajszárítózunk, mert bár nincs olyan sok haja, de annál már több, hogy egyszerű törölközéstől megszáradjon. Ja, idáig nem történt ilyen, de ebben a hónapban két Babó-holmit is sikerült elhagyni, egy cuki horgolt sapkát és fél pár cipőt.

Lecseréltük az ágyunkat

Mármint az itteni ágyunkat, az albérletben.
Borzasztó kényelmetlen volt, reggel teljesen összetörve kászálódtunk ki belőle. És pláne, mióta a babó is köztünk aludt, azóta kissé szűkös is volt, mert két külön matracból áll a fekvőrésze.
Szóval van most új ágyunk. A régi már a pincében.... furcsa.... rengeteg emlék kötődött hozzá,például itt fogant Mici...

Új ágy, új élet... csak valahogy nagyon nem találom benne a helyemet...

Címszavakban

... annyi minden van, amiről írnék, aztán meg mégse, aztán meg sajnálom, hogy elmaradt... szóval most címszavak, aztán hátha megírom őket rendesen.
- megvolt az első igazi nyaralásunk a babóval. Barcelona, tengerben fürdés, városnézés, pelenkacserkészés (mert persze nem vittünk eleget), és derekasan összepisilt babó (mert a pelenkacseréről valahogy megfeledkeztünk).
- végre vettem egy olyan cipőt, amire már ezer éve vágyom.
- beindult a babaúszás
- bölcsibe íratáson gondolkodunk, sok érv van pro és kontra
- a 9 hónapos beszámoló kimaradt, holnap meg már 10 hónapos!