2012. május 18., péntek

Még mindig a bili

Tök jól haladunk a szobatisztaság felé, egyszer már olyan is volt, hogy Mici a délutáni alváskor nem kapott pelust, és nem lett baleset. Mondjuk nem aludt nagyon hosszan... Anyósom szerint, amikor már éjszakára nem kap pelenkát, egy ideig mindig kell ébreszteni, és meg kell pisiltetni, hát ennek a gondolatától is fázom....
Egyébként vannak balesetek, tipikusan a bölcsiben akkor szokott lenni, ha kint játszanak, szerintem akkor valahogy megfeledkezik, vagy későn eszmél. Pont ma beszéltem a kedvenc dadusunkkal, azt mondta, hogy a mai is így volt, és amikor bent vannak, akkor mindig szépen szól, és segítséget kér (tartani kell a minivécén, olyan kis cuki). Itthon is adódik baleset, de többször pisil illetve kakil jó helyre, mint nem. Valahogy abban kéne ügyesnek lennem, hogy ráérezzek, hogy mikor jelent inkább zavaró tényezőt a pelenka. Nekem jobb érzés, hogy amikor eljön a bölcsiből, pelenkát kap, mert így nyugodt vagyok. Ha egyenest hazajövünk, az egy fél-háromnegyed óra, ha dolgunk van, akkor két óra is lehet, közben gyakran elalszik, egyelőre úgy érzem, hogy nekem így kényelmesebb. Végét keresni még magamnak is stresszes, hát még neki. De az igazat megvallva, eléggé szokott tiltakozni a pelenka ellen. Aztán meg általában, mikor levesszük, már van benne valami (ez, úgy  érzem, engem igazol), de nem mindig van, sőt, nagyon sokszor akkor is szól, hogy pisilni-kakilni kell, amikor pelenkában van (sőt, sokszor utána tényleg bele is termeli a bilibe, a mit kell), ergo a pelenka nem zavarja össze. Hát nem tudom, mi lenne az okos...

Mai aranyos:
(Hosszasan pakolászik a csipeszes kosárkában, nézegeti őket): Hát ez tök jó, ez a csipesz!


2012. május 16., szerda

Azért ez oda...


Egyik ismerősömnek nemrég született a második gyereke, minden oké, szép nagy gyerek, sunshine, happiness. Azért is jó, hogy így van, mert az első gyerek (aki majdnem egyidős Micivel) születése elég durva történet volt.
És ennek kapcsán valahogy beugrott, hogy mennyivel jobban "viselem" azt, amikor valakinek az első gyereke születik. A másodikhoz valahogy jobban nehezemre esik jó képet vágni. Jobban irigykedem. Nyilván, mert nekem olyan sose lesz. Hát, nem vagyok büszke rá.

2012. május 10., csütörtök

Anya, most tánc lesz!

Meg kell, hogy mondjam, nem hittem, hogy a szobatisztaságra szoktatás ilyen könnyen megy.
A négy napos ünnepet használtuk bemelegítésre, de szerdán kicsit frászban voltam, hogy most akkor a bölcsiben hogyan legyen. Megkérdeztük Micit, hogy akar-e bugyiban lenni a bölcsiben, vagy inkább ott még maradjon a pelenka. Nagyon lelkes volt a bugyival kapcsolatban (a csoport nagy része már szobatiszta, de mondjuk Mici a legfiatalabb a december 9.-i szülinappal, már többen betöltötték a három évet), úgyhogy, gondoltuk, legyen. Csak annyi volt, hogy be kellett vinni pluszban pár bugyit meg nadrágot, a dadusok amúgy szuper jó fejek, erről még lehet, hogy írok egyszer, nem tudom,miért nem tudnak mindenhol ilyenek lenni - pedig tök szimpla önkormányzati bölcsi.
Naszóval, a szerda-csütörtök-pénteket a bölcsiben Mici összesen 2 balesettel abszolválta. A csütörtöki uszodázás után F tévedésből bugyit adott rá pelenka helyett, ott volt még egy. A hétvégén itthon nulla baleset volt, bár egyik játszóterezésnél azért becsúszott egy pisi (nem akartuk még pelenka nélkül vinni, de ragaszkodott hozzá. Nagyon kis határozott, sőt néha túlontúl is az....)
Aztán e héten 1 baleset volt a bölcsiben, és 2 vagy 3 itthon, ami szerintem elég kevés. Mert amúgy tök ügyes, nem is szól feltétlen, hanem csak fogja magát, odamegy a bilihez, letolja a bugyit-nadrágot, elvégzi a dolgát. És aztán nem is azt mondja, hogy anya pisiltem, hanem, hogy anya, most tánc lesz! (ezt a részét, hogy ünneplünk a bilibe érkező termés mellett, ezt nagyon szereti).
Szóval pelenka-szempontból most úgy néz ki a nap, hogy Mici fölkel, általában rögtön pisil is egyet, miután (többnyire szárazon) lekerül az éjszakai pelenka és a  pizsi, aztán bugyiban van, bilizik, ha kell neki. Bölcsibe indulás előtt F megkérdezi, hogy kell-e pisilni, általában nem kell, aztán bicajjal elmennek a bölcsibe. Ez egy 20-25 perces út, háztól-házig az egyebekkel (bicajzár kinyitás, Mici beszerelése az ülésbe, sisak, bölcsinél bringa lezárás, etc.  inkább 30 perc), és ezalatt még nem történt baleset. Megérkezve Mici általában egyenest megy a fürdőszobába, nagy büszkén pisil a vécébe (ilyen cuki kis minivécék vannak, éljen Montessori), aztán elvegyül a csoportjában. Mostanában a bébiszitter megy érte, hogy én addig is dolgozhassak, amikor eljönnek a bölcsiből, akkor pelenkát kap, mert általában már az úton elalszik, és hogy ne legyen alvásközben baleset. Ébredés után újra bugyi estig, és csak lefekvéskor kap pelenkát.