2010. október 19., kedd

Az első hosszabb utat

... ma tette meg Mici négykézláb. Az étkezőben hagytam a birodalmában, amíg átmentem a fürdőszobába beindítani a mosást. Egy darabig (értsd: kb 1 perc) elvolt, aztán elkezdett sírni, hogy hol vagyok már. Mivel nem akartam félbehagyni pakolást, kiabáltam neki a szokásos módon, hogy rögtön jövök, máris ott vagyok, blabla (általában nem hatja meg), aztán egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egyre közeledik a sírás.

És tényleg: kiléptem a fürdőből, és még jó, hogy rá nem léptem azzal a lendülettel, mert kb. fél méterre volt az ajtótól, és ott sírt. Kb. 4-5 métert tett meg. Egyébként pár napja tök jól mászik, szép szabályosan, váltott kézzel-lábbal, nagyon édes. (Mellékszál, de kissé parázom, hogy útközben, az előszobában miket szedett fel / evett meg, mert ott eddig nem vittem túlzásba a takarítást, mondván, Mici úgyse jár ott. Na, felköthetjük a gatyát.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése