2010. március 18., csütörtök

Sikerült

... végre feltennem a 3 hónapos beszámolót. Képekkel. Diszkréten visszadátumoztam az adott napra.

2010. március 14., vasárnap

u. m.

Vagyis utolsó menstruáció. Egy éve ezen a napon volt. A terhesség során kismilliószor kérdezték, mondjuk én amúgy is tudni szoktam (volt). Hát ezt most jól megjegyeztem. Nem gondoltam, hogy tényleg az utolsó lesz.

És nem, nem vagyok túl rajta. Fogalmam sincs, mikor leszek.

Átfordult

Mici teljesen egyedül átfordult a hasáról a hátára!
A részmozdulatok külön-külön már megvoltak hetekkel ezelőtt (kinyomás, kihomorítás, hason a láb magasba emelés), és segítséggel, ha a lábát neki tudta vetni pl. az ember kezének, már többször is megcsinálta F állítása szerint (én valahogy eddig sose láttam). Egyszer nagyon régen már véletlenül sikerült ugye, de akkor is csak a végeredményt láttam, magát az eksönt nem.

Most a habtapétán (köszönjük, anya!) játszottak F-fel, amikor megfordult, ekkor még F kitámasztotta a lábát, és felkiáltott, hogy megfordult, erre odasereglettünk anyával, hasra tettük újra, és tök egyedül átfordult. Irtó édes volt, mert utána kissé megszeppent arcot vágott, de gyorsan felkaptam és megpuszilgattam, úgyhogy nem sírt.

2010. március 10., szerda

Mostanában

Pár napig megint egyedülanyuka vagyok, mert F elutazott. Úgyhogy most anyukám van itt velünk.
Egyfelől szuper, főzünk, meg a fagyasztót is igyekszünk telepakolni félkész kajával, meg segít megcsinálni egy csomó mindent, amit tervezgettem az utóbbi időben.
Másfelől nehézkes, mert ő annak idején tök máshogy csinált mindent velem (meg a tesómmal), mint most én Micivel. Pl. az óra szerint etetett minket. Ha Mici nemrég evett, és sír, akkor azt mondja neki, hogy várjon még, mert nincs itt még az etetés ideje (közben lehet, hogy nem evett eleget, mert nem volt elég a tej). Vagy, ha sír,  - és evidens, hogy én nem tudom felvenni - akkor odamegy hozzá, nem veszi fel, hanem ott áll felette /mellette, és elmagyarázza neki, hogy nem kéne sírnia, mert minden rendben van. Esetleg a szájába dugja a cumit, és azt mondja, hogy inkább aludnia kéne. Nekem ez tök furcsa. Mondjuk legalább nem szól bele abba, hogy én hogyan csinálom, illetve ha megkérem, hogy úgy csinálja, ahogy én szeretném, pl. vegye fel, akkor megteszi.

A három hónapos beszámolóval adós vagyok, és képeket sem tudok feltenni, mert F elvitte a laptopomat, az ő gépéhez meg béna vagyok, mert Linux van rajta. De majd a hétvégén pótolom.

2010. március 9., kedd

Három hónapos

Pontos méreteket nem tudok, de valahol 55 centi és 4.15 kiló környékén van. Ez a születési méreteihez képest durván 7 centis és 1.8 kilós növekedés. Ráadásul ebből az utóbbi hónapban 80 dekát gyarapodott :) Az első ruhákat kinőtte.

Evés: továbbra is tej és tápszer (Nestlé Beba HA 0+). A reggeli első, esetleg második étkezésen kívül szinte mindig kell pótolni. A hónap egyébként a reformok jegyében zajlott, kettőt is kipróbáltunk. Az első az volt, hogy minden etetés után kap pótlást, és ha elfogyasztotta az üvegből, még kap, amíg ki nem dől / ott nem hagy valamennyi maradékot. No, ettől jól meg is indult a súlya. A bibi csak ott volt, hogy a tápszerfogyasztása nőtt meg, a tejem viszont nem lett több. Úgyhogy ebből egyszer csak elegem lett, és újabb reform jegyében tejserkentésbe kezdtünk. Hát e téren mérsékelt sikerről tudok beszámolni. A tej nem lett lényegesen több. Valamivel nyilván több lett, mert nagyjából egy nagy üveg (280 mili) táp fogy el egy nap, ami elvileg  kevesebb, mint az egy napi kajamennyiség fele (bár biztosat nem tudok, mert ugye azóta nem mérem állandóan). Az időm viszont lényegesen kevesebb lett, mert kis túlzással állandóan szoptatok. Amikor nem szoptatok, akkor meg fejek. Amikor felsír, mindig mellre teszem, ha mindkét mellből evett, akkor visszateszem az elsőre, stb. Ebből az lett, hogy délutánig ott is maradt, néha eszegetett, néha aludt. Aztán délutánra már elég éhes lett, és akkor megtörtem, muszáj volt tápszert adni, mert nagyon sírt. Nyilván totál elfáradt, és ahhoz képest nagyon keveset evett, hogy mennyit dolgozott érte. És ilyenkor aztán elég nagy adagokat evett, amiből arra következtettem, hogy addig kvázi éhezett. Kicsit eszem magam, hogy talán az elején kellett volna jobban törekedni a tápszer elhagyására, lehet, hogy 3 hónaposan már nem fog menni... De még nem adtam fel teljesen, azért még egy szoptatási tanácsadót lehet, hogy felhívok, hátha mond valami olyat, amit még nem próbáltam.

 Alvás: Nappal továbbra is alig, ez nem olyan jó, mert délutánra/estére borzasztóan elfárad. A trükk az, hogy el kell vinni sétálni, kint mindig bealszik. Most meg, hogy már tök meleg van, a teraszra is simán kiteszem, ott is jól alszik, ha amúgy a komfortja megvan (nem éhes, nem fázik, játszott /nézelődött), néha a sétából hazajövet is, ha alszik, inkább kitolom még a teraszra, nem ébresztem fel. Éjjel viszont remekül alszik, 8 órát egyben simán. Szóval nem panaszkodom!

Nagymozgás: iszonyú aktív. Ha meg tudja vetni valahol a lábát, eltolja magát, nem csak fekve, hanem akkor is, ha pl. kézben van, miközben én mondjuk ülök. Hason fekve kinyomja magát, homorít. Hanyatt fekve szinte felmegy hídba. A lábát hason és háton fekve is magasba emeli. A játszószőnyegen a játékokat püföli, rugdossa.
Finommozgás: Az érdekes tárgyak, játékok után nyúl. Morzsolgatja az ujjait, vagy azt, amit ér, pl. pelenkát. A kezébe adott tárgyakat rövid ideig megtartja, majd elengedi. Az ujjait a szájába dugja, rágcsálja. A karjára patentolható csörgőt rázza.

Egyebek: Nyálzik nagyon, már azt hittem, hogy a foga jön. De nem. Tüneményesen gőgicsél, ilyeneket mond: öööö, eöö, eeee, errrö, erre (komolyan!), üe, güe. Egyedül is sokáig "mondja a magáét". Néha egész dallamosan beszélget, olykor sikongat. Teli szájjal nevet, de hang nélkül. Olyan édes, amikor kilátszik a kis csipkés ínye! Édes grimaszokat vág. Imádja a zenélő forgót, de úgy tűnik, leginkább a felhúzás recsegő hangját, olyankor teli szájjal nevet. Felismer dolgokat, például a szoptatós párnát, a cumisüveget, a falon a szárazvirág díszt.

Other features. Karmol. Utálja, ha vágom a körmét, olyankor rúgkapál (a hadicsel az, hogy etetés közben próbálom). Nem úgy sír, hogy "oá", hanem hogy "leeeleeeeleeeleee". Nagyon szeret fürdeni, olyankor teljesen ellazul, becsukott szemmel lebeg a vízben.

 Képek:


2010. március 5., péntek

Mutatvány

Hát ezt muszáj elmesélnem.
Az előbbi etetés után Mici elkezdett vörösödni. Mivel nagyon ígéretesen tud vörösödni és erőlködni, minden eredmény nélkül (nem egy kakibajnok, nem kakil mindennap, néha rá kell segítenünk, legutóbb épp tegnap) nem vettem teljesen komolyan a dolgot. Úgyhogy még szépen hülyéskedtünk tovább. Megint vörösödik, meg intenzív szagélmények is jönnek, na mondom, itt mégiscsak lesz valami. Viszem a pelenkázóhoz, hááát, mire kibontottam, már majdnem nyakig kakis volt!
Persze akárhogy igyekeztem, hogy ne legyen kakis az egész világ, hiába, mert roppant jó kedve kerekedett, viháncolt, rúgkapált. Oké, n-1 törlőkendő segítségével valahogy a nagy részét letöröltem, kihámoztam Micit a kakis ruhákból, aztán kivittem a fürdőszobába, hogy egy kicsit meg is mosom. Jövünk vissza, és a pelenkázóasztal előtt fél méterrel egyszer csak elönt valami melegség...könyéktől bokáig.... lepisilt!! De nemcsak engem, (meg persze magát, meg a törölközőt), hanem jutott bőven a földre és a kis fűtő-ventilátorra is (már előre örülök, hogy pisi illatú meleget fog árasztani este).

2010. március 1., hétfő

Brékszrú

A mai nap 4.03 kilónak mértük Micit. Haladunk!

El is határoztam, hogy mostantól nem fogom állandóan mérni. (És ha ez sikerül, majd jól megjutalmazom magam, például egy táskával az Accessorizeból.)

A tejserkentő project megy (ennek köszönhetően semmire nincs időm). Azért még kell sajna a táp, de mintha kevesebb fogyna.

Itt egy kép, amin látszik, hogy milyen kis gombócfejű lett.