2010. december 24., péntek

Mai zene #23

Sírnivalóan szép.

2010. december 23., csütörtök

2010. december 22., szerda

2010. december 21., kedd

Mai zene #19

Ennek meg az a története, hogy F egyszer még,a szerelmünk hajnalán meglepett egy cd-vel, amire ő válogatta össze a számokat, és ez volt az egyik. Jó sokszor meghallgattam egymás után, és közben nagyon hiányzott ő... akkoriban egy másik Másikországban élt, én meg Budapesten...

2010. december 19., vasárnap

Mai zene #18

Ami azt illeti, a mai tényleg egy tökéletes nap volt.

Először is, ma volt Mici keresztelője. Mindenki mindenkivel kedves volt, mindenki jól érezte magát (még én is). F nagymamája elvesztette a kesztyűjét, de meglett. Aztán még a wampon beszereztem a szuper (mű)szőrmés gyűrűt, meg még egy régi barátnővel is összefutottam, ami kellemes csalódás volt, mert egész normális, sőt, majdhogynem kedves volt, Mici meg beleszeretett egy piros mackóba, úgyhogy megkapta.

Zene. (Bocs, hogy a Trainspotting megy alatta, nem találtam normális elődadást normális videóval. Köszi szonimjúzik, szeretlek.)

2010. december 18., szombat

Mai zene #17

És még vagy egy (vagy két) tucatnyit szívesen felsorolnék, de mondjuk, hogy most legyen ez az utolsó tőlük.

2010. december 17., péntek

Mai zene #16

És még. 2004-ben nagyon eltalált. Mondjuk a stúdió /albumverzió jobb.

2010. december 16., csütörtök

Mai zene #15

Najó, akkor R.E.M. még.

2010. december 15., szerda

Fúúúj

Majd' egy órás kitartó munkával kitakarítottam a mosógépet. Nem elírás, a mosógépet. Mert ugye hogyan várható el a tőle, hogy tisztára mossa a ruhákat, ha ő maga mocskos?? Márpedig ez (az albérletben a százéves darab) egy retek.


Használtan kaptuk, már akkor is futottam vele egy kört, a szűrőjéből pl. kiszedtem egy fél pár zoknit. 
Szóval, már régóta készültem, csak hát az idő... de aztán ma végképp elegem lett, mert nem "szívja be" az öblítőt, miáltal illatosak sem lesznek a ruhák.
Váááááááá, anyámborogass, hihetetlen gusztustalan volt! A körmöm csak azért nem ment rá, mert gumikesztyűt húztam. Utána még 90 fokon beindítottam egy üres mosást is, csak mosogatószert raktam bele, meg egy kis fehérítőt. Azt nem mondanám, hogy tiszta lett, de sokat javult. Viszont az öblítőt továbbra se szívja be. Remek.....

Hát így mulatok én, nem maizenét rakok fel, meg éves beszámolót (de majd azt is).

Mai zene #14

Forever kedvenc együttesem. Most egy régi számot választok tőlük, ami ráadásul nagyon nem tipikus - azért vicces, hogy ilyenek is!

2010. december 14., kedd

Mai zene #13

A lemezt először egy házibuliban hallottam, asszem 2003-ban. Ez is jó sok időbe telt, mire végre meglett! Amúgy imádok mindent, ami tangó. Zene.

2010. december 13., hétfő

Mai zene #12

Huhh, na ez volt az egyik olyan film, amin bőgtem a moziban. És másodszorra is bőgtem. Többek közt emiatt a szám miatt.

2010. december 12., vasárnap

Mai zene #11

Először egy másikat akartam választani, de végül mégis inkább ez lett. Eltöprengtem kicsit a kommentekbe beleolvasva, hogy végül is miről szól, de ki-ki döntse el maga. Akárhogy is, szép, és szomorú.

(ja, persze klip ehhez sincs, éljenek a szerzői jogok, meg nehogymá' valaki mondjuk a klip alapján szeressen bele és vegye meg a cd-t, ehh.)

2010. december 11., szombat

Mai zene #10

Ezen kívül is beválasztanék még tőlük még jópárat :)

2010. december 10., péntek

2010. december 9., csütörtök

Mai zene #8 Nobody said it was easy....

Ez a szám kb. ki is fejezi a hangulatomat a napokban.... Rengeteget hallgattam a terhesség vége felé, ki tudja miért...
Nem, nem akarok visszaemlékezni, szándékosan nem írtam nagy, nosztalgikus bejegyzést, még a gondolatokat is hessegettem, hogy mikor mi volt egy éve...*
Még mindig nem tudok úgy gondolni az egészre, hogy milyen jó, hogy túléltük, milyen jó, hogy itt vagyunk, jól vagyunk... Még mindig motoszkál a fejemben (már ha hagyom), hogy mi lett volna ha.... lehetett-e volna tenni még valamit... de már sose fogom megtudni.


És passzol is mai naphoz, más értelemben is: Mici ma egy éves!




*Bár tegnap reggel F megkérdezte, hogy mikor is került Malvin a kórterembe (kb tizennyolc éves első gyerekét váró, termetes cigány leányzó). Pont egy éve, válaszoltam. Pont az utolsó babóval közös éjszakánkat tette tönkre, egész éjjel járkált, hátha megszül, nem lehetett lebeszélni. Csattogó papuccsal rótta a köröket, nem hagyott pihenni, pedig nagyon szépen kértem....

2010. december 8., szerda

Mai zene #7

Najó, ennyi nosztalgiát engedélyezek magamnak. Ezt a számot rengetegszer hallgattam tavaly ősszel.* Asszem már soha nem fogom tudni végighallgatni anélkül, hogy könny szökjön a szemembe.


*És aztán, teljes befordulás ellen a Szülésdalt is, de azt nem fogom ide feltenni.

2010. december 7., kedd

2010. december 6., hétfő

Mai zene #5

És erre is mennyi ideig vártam, mire végre hozzájutottam...* De nem hiába, mert félig-meddig ennek a számnak köszönhetem a férjemet :)  ((És még: köszi M.! Köszi K.!))

És persze, küldöm F-nek. 


(P.S. már akartam mondani, hogy teljesen random jönnek a számok, nem jelent semmit a sorrend.)

*Emlékszem, egy időben az összes külföldi konferencia alkalmával rohantam a cd-boltokba, hogy hátha. Aztán persze máshogy oldódott meg...

2010. december 5., vasárnap

Mai zene #4

Az együttesért nem vagyok oda, de ezt a számot eléggé szeretem.

2010. december 4., szombat

Első szó

Megvan Mici első szava!
Nem más mint: - dobpergés, tádádádámmm - cici!

Először csak szisszegett (sz-sz, majd sz-szi), de már akkor is tök egyértelműen használta, ha kérte, ill. miközben épp bújt bele a dekoltázsomba, mondogatta (ső, hol van...? kérdésre megmutatta :D), de most már azt is mondja, hogy sz-ci, szi-ci, c-ci, cicci :) olyanaranyos!

Mai zene #3

Innen a télből ugrás a forró nyárba. Küldöm a tesómnak, hehe ((bár) nem olvassa a blogomat).

2010. december 3., péntek

Mai zene #2

Love at first sight. Mármint nem(csak a) videó, hanem az egész.

2010. december 2., csütörtök

Mai zene #1

Arra gondoltam, hogy decemberben minden nap megmutatom egy-egy kedvenc számomat. 1-én kellett volna kezdeni, de felhúztam magam a képfeltöltésen, úgyhogy csak ma kezdem.

Ez a szám az egyik olyan, amit tök véletlenül láttam az MTV-n, és rögtön nagyon megtetszett, és sokáig nem láttam azután, de aztán sikerült lenyomozni, de megszerezni még évekig nem, és egyszer valaki meglepett azzal, hogy felírta cd-re (tudta, hogy régóta keresem), és kb sírtam a meghatottságtól. És most meg mintha valamelyik kórházsorozat (talán a Grace klinika)-epizód végén játszották. Figyelem, a dal alatt nem a saját videója megy, hanem valaki által összeválogatott képek. (A videó egyébként itt van, csak ahhoz nincs hang.)

Sűrű, sűrű

Megint voltunk otthon pár napot, mert F egy konferenciára ment, és azért egyedül nehéz Micivel még egy szűk hetet is. Otthon a szokásos őrület volt, iderohantam-odarohantam, különböző dokilátogatásokon túl még fodrászt és kozmetikust is sikerült abszolválni, de a masszázst nem, óh, szívfájdalom, az esett volna a legjobban.
De azért jó volt, csak megint bekavart az amúgy is ingatag lábakon álló napirendbe. Micinek hét végére tök elege lett az apahiányból, az új helyből, a sok "idegentől" (értsd ritkán látott nagyszülőkből, még ritkábban látott további rokonokból), meg abból, hogy én mint a pók a falon.... utazás napjára belázasodott. Legközelebb erőszakos leszek, és kihívom inkább anyukámat az efféle villámlátogatás helyett.

Amúgy meg mindenféle készülődés van nálunk, ugye lesz Mici szülinapja, meg jönnek az ünnepek, és végre a keresztelőt is sikerült megszervezni. A december tehát nagyon mozgalmas lesz megint. A kb 2 és fél hétre, amíg itt leszünk, jut (so far) egy Mikulásvacsora az itteni magyarokkal, egy Miciszülinap hármunknak, egy másik barátoknak, egy munkahelyi vacsora F-nek, és elvileg még két vendégség nálunk, meg egy vacsorameghívás. Huhh. Aztán otthon meg keresztelő, karácsony (Mici szülinapja nem tudom hogy és mivel lesz összevonva...), plusz csomó baráti látogatás.... és én még idén valami emberi szilveszteri buliban is gondolkodom, vagy legalábbis mulatozásban, mert az utóbbi években ez az időszak elég felemásra sikerült.

Aztán van még ugye munka #1, meg munka #2, meg ajándékkészítés ill. beszerzés... nem unatkozom, na.




 

2010. november 10., szerda

11 hónapos

Naszóval. Méretek: kb 69 centi, és kb. 7 kiló.
Evés: Hát ez továbbra se sétagalopp. Ezeket eszi: anyatej, táp, pékáru, 1-2 féle gyümölcs, szalonna (!!?),  főtt répa, paradicsom, meg egy-két felnőtt kaja (kóstolás szinten). Slussz. Az újdonság, hogy kanálból semmit nem eszik meg. Inkább nem is részletezem, mert agyrém.
Alvás: Nappal még mindig nehézkesen, de délelőtt-délután min 20 perc, max másfél óra. A hosszabb ált. séta közben, kocsiban ringatózva… Éjjel kb. 10 óra (kb 9-10től kb 7-8ig), közben 2, max. 4 etetéssel.
Mozgásfejlődés: hát ez most eléggé begyorsult. Nagymozgás: mászik (mint a villám, és tök szabályosan, térdel, térden tesz egy-két lépést, nyújtózkodik, kapaszkodik felfelé. Stabilan, és hosszú ideig ül. Finommozgás: machinál ezerrel. Gombokat nyomkod, tapsol, integet, mutatóujjal mutat, papírt fecnikre tép, ütöget, dobol, ki-be pakol, szalagot kihúz a mackófelsőből, szájába beteszi a falatot, satöbbi. A kedvencem, hogy zenére ülve táncol, és amikor abbamarad a zene, akkor újraindítja és újra táncol (dülöngél. A zenét a zenélő háromszög szolgáltatja, rázkódásra indul).
Értelmi fejlődés: hú, nagyon édes, mutatja, hogy mivel foglalkozzunk, pl térkép, apa biciklis sisakja, egyszerű utasításokat végrehajt (pl. visszaadja a kezembe a nem kért falatot (na, nem mindig:), kérésre megmutat dolgokat (pl a nevét leíró betűket a falon), odaadja a játékot. Elég kis akaratos, mindig tudatja velünk, hogy ha akar valamit, vagy valami nem úgy van, ahogy akarja. Elképesztő hisztikezdeményeket vág le olykor. Nevet, amikor nevetünk.
Beszéd: hosszú monológokat mond, változatosan intonál, figyelemfelkeltő szünetet tart, gesztikulál hozzá, próbálja utánozni a mi beszédünket. Csomó mindent ért.
Eü.: Semmi különös. Fog még mindig sehol. A súlya miatt még néha aggódom, de a háromszorozás tuti sikerül, amúgy meg nem érdekel (hála az égnek, az itteni doktornéni elég jó fej, nem aggasztja halálra az embert).
És akkor képek. (F segített kibabrálni a képfeltöltőkével, az lett a megoldás, hogy minden képet el kellett forgatni előzőleg. Hasonló problémája volt valakinek?).

Evés helyett bohóckodik:

Farmeros hölgy családi sétán.
Nem tudom már, hogy itt minek örült ennyire, de asszem nem a kaja volt.
Ilyenkor ágyút lehet sütögeti mellette.
 
És végül, ilyen arcot is tud vágni:

2010. november 9., kedd

Hűha! Mici 11 hónapos

Hát ej de rohan az idő. Néha azt kívánom, hogy bárcsak lehetne megállítani.... kiélvezni minden percét, pillanatát ennek a tündéri korszaknak. Olyan furcsa arra gondolni, hogy már sose lesz ilyen kicsi, például, amikor teszem el a kinőtt ruháit... Annyi mindent tud már, csak lesek, minden napra jut szinte valami új.

Korábban el sem tudtam képzelni, hogy ennyire lehet rajongani egy gyerekért. De egyszerűen nem tudok betelni vele.

(Hamarosan jön a rendes beszámoló is, képekkel, meg minden.)

2010. november 8., hétfő

Megint egy évvel...

... öregebb lettem. Hogy vajon bölcsebb is, az kérdés, bár tagadhatatlanul gazdagodtam bizonyos tapasztalatokkal az utóbbi évben.
Érdekes, a tavalyi szülinapomon is ezzel a címmel akartam írni, de aztán arról nem is lett bejegyzés. Pedig tavaly igen jó szülinapom volt, tök jól sikerült családi találkozóval, a rokonok kedvesek voltak egymással, és nagyon klassz / szép dolgokat is kaptam, és ott volt a hasamban a babóka... what more can you ask for?
Asszem, bizonyos tekintetben olyan jó már nem lesz sohasem.

Más tekintetben meg nyilván jobb lesz, csak meg kell tanulni értékelni azt, ami van.
Rá kellett jönnöm ugyanis, hogy én nem vagyok az a "repesek a boldogságtól" fajta, de még csak "úgy általában elégedett" sem...
Huhh, szívderítő szülinapi bejegyzés. Talán csak az van, hogy (valamikor) felnőttem.

2010. október 31., vasárnap

Most már tudom milyen szakadó esőben...

...kertészkedni. Csak a teraszon lévő virágok rendbehozataláról /megmenekítéséről van szó, szóval  kertészkedéssel aposztrofálni kissé talán túlzás, de akkor is. Élvezeti értékét tekintve tízes skálán a nullához közelít. Csak azért nem teljesen nulla, mert hátha sikerült tényleg megmenetenem a virágokat, ergo van (lesz) valami pozitív hozadéka a ténykedésemnek. Mondjuk a kertészkedési kvalitásaimat tekintve, ez khm-khm, kétséges...

2010. október 29., péntek

Arról, hogy hogyan eszik mostanában Mici

Hát erről egy panaszkodósat akartam írni már egy ideje, de így jár, aki túl sokat vár. Mostanság nem annyira panaszkodnivaló van, inkább érdekességek. 
Például Micinek újabban az a szokása, hogy semmit nem eszik meg, amiről nem tudja (értsd: nem látszik), hogy mi.

2010. október 27., szerda

Átugrottuk valahogy

... a hét kilót. Már egyszer mértem Micit 7.02 kilónak, de azt nem vettem egészen komolyan (nagyon teli volt a pocakja, és se előtte, se utána a közelébe se ment a súlya).
Ma viszont

2010. október 23., szombat

Tyittyetty tyittyetty düdüjjé

.. ez mostanában Mici leghosszabb szava (mondata?). Nem pontosan értjük, hogy mit jelent, mert elég sokféle kontextusban használja, de nekünk tetszik. Ja és mostanában csomót tapsol is, pl. ha azt mondom ügyes vagy, és tapsolni kezdek, ő is megtapsolja magát.

2010. október 22., péntek

Már megint tanult valamit

Ezúttal tapsolni. Most egyfolytában tapsol. Cuki.

2010. október 19., kedd

Az első hosszabb utat

... ma tette meg Mici négykézláb. Az étkezőben hagytam a birodalmában, amíg átmentem a fürdőszobába beindítani a mosást. Egy darabig (értsd: kb 1 perc) elvolt, aztán elkezdett sírni, hogy hol vagyok már. Mivel nem akartam félbehagyni pakolást, kiabáltam neki a szokásos módon, hogy rögtön jövök, máris ott vagyok, blabla (általában nem hatja meg), aztán egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egyre közeledik a sírás.

És tényleg: kiléptem a fürdőből, és még jó, hogy rá nem léptem azzal a lendülettel, mert kb. fél méterre volt az ajtótól, és ott sírt. Kb. 4-5 métert tett meg. Egyébként pár napja tök jól mászik, szép szabályosan, váltott kézzel-lábbal, nagyon édes. (Mellékszál, de kissé parázom, hogy útközben, az előszobában miket szedett fel / evett meg, mert ott eddig nem vittem túlzásba a takarítást, mondván, Mici úgyse jár ott. Na, felköthetjük a gatyát.)

Gyász

Felfoghatatlan...
Barátnőm pici babája betegen született. Az orvosok nem sok jót ígértek, de volt remény, hogy műtéttel segíteni lehet rajta. Nemrég operálták, azonban nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Utána még hosszan küzdöttek érte.
20 hónapot élt a drága.

2010. október 9., szombat

Tíz hónapos

Méretek: kb. 68 centi, és kb. 6.75-6.85 kg. Egyre nehezebb mérni. A babaruhák mérete meg vicces, van 74/80-as, ami épphogy jó, és van olyan is, ami 1-3 hónaposokra való, és még feljön.
Evés: Hát ez továbbra is a kínlódás kategória.  Kevés dolog van, amit örömmel fogyaszt. Ezek: anyatej, pékáru (mindenféle  kenyér, biscotto (direkt babáknak készült, szájban ill. cumisüvegben kvázi olvadó babapiskóta jellegű keksz, én sokgabonásat szoktam venni), grissino, főtt sonka, ementáli sajt, barack, banán. A futottak még kategóriában van még a táp, a natúr joghurt (gyümölccsel bekeverve ofkorsz), és a gyümölcsök úgy általában. Ami nagy bánatom, hogy zöldséget alig hajlandó enni. Pl. krumplit _sehogy_.  Pedig  ugye azzal kéne keverni a többit, ehh. Van egy csomó, amit egyszer-kétszer megeszik, aztán hosszú ideig nem (paradicsom, olajbogyó (szmájli), főtt répa, főtt zöldbab, spenót). Hát ezzel nagyjából ki is fújt. A hús gyümölcsbe keverve szoktuk adni. Ja, próbálkoztunk a bolti üveges bébikajákkal, hát kb. zéró siker, az otthoniak közül volt, amiből fogyasztott valamennyit, az itteniekről ne is beszéljünk.
[a spenót szétkenve az igazi]

Alvás: Nappal még mindig nehézkesen, de délelőtt-délután min 20 perc, max másfél óra. A hosszabb ált. séta közben, kocsiban ringatózva… Éjjel kb. 10 óra (kb 9-10től kb 7-8ig), közben minimum 2 etetéssel.
[diákjófej pólóban ül a metrón]

Mozgásfejlődés: hát ez most eléggé begyorsult. Nagymozgás: négykézlábra áll, kutyázik, négykézlábból leül. Továbbra is inkább tolatni szeret, de előre is mászik pár „lépést”. Stabilan ül, hosszan eljátszik ülve, ülésből visszamegy négykézlábba, vagy hasra fordul. Hason fekvésből is egy pillanat alatt felül. Finommozgás: csípőfog ezerrel, de már icipici morzsákat is, csak kapkodom a fejem. Játéktelefon gombját megnyomja, a mikrofon kihúzza a laptopból, formabedobóba belenyúl, tornyot ledönt, mutatóujjal mutat, papírt összetép. Tenyérbe tapsol. A füles itatóspohárból egyedül iszik (igaz, néha teliszívja a száját, de nem nyel, aztán kiköp egy adagot). Egy pár napja bólogat is, nagyon cuki.
[sikerült betolatni az ágy alá]

[... de most hogy kell kijönni??]

[iszik]
[mászik]

Értelmi fejlődés: egy csomó „hol van a … (lámpa, anya, apa, virág, tükör, óra) ? ” kérdésre odanézéssel vagy odamutatással válaszol. Ha a nevét mondjuk, odafigyel. Kísérletezik: etetőszékben ülve mindent ledobál a földre, és még a nagy robaj előtt, „előre” összerezzen, majd néz körbe lefele, hogy hova esett, gurult. Egyszer elkaptam az egyik nagyon zörgős játékot, de nem vette észre, és szokás szerint összerázkódott, a nagy zajtól tartván, majd, amikor észlelte, hogy még sincs robaj, akkor nagy szemeket meresztett, látszott rajta, hogy nem érti. F-fel majd megzabáltuk, olyan édes volt. Tudja egy csomó dologról, hogy nem szabad, de annál inkább csinálja, főként, ha nem nézünk oda. Ha rászólunk, pontosan tudja/ érti, hogy most rosszalkodik. Minden érdekli. Van egy csomó játékunk: kukucsolás, csikizés, toronyépítés és ledöntés, gurigázás…
Beszéd: hosszú monológokat mond, lehetetlen visszaadni. Olykor megpróbálom megismételni, és így beszélgetünk. Tutira ő is utánozni próbál minket, mert néha tök találóan mond dolgokat, majdnem tisztán (a „nem”-en kívül még: elég, ide, gyere, én). Csomó mindent ért már („gyere”, „add a kezed”,  „másikat is”). Jaaa, és a kedvencem! Van egy olyan szokása, hogy ha elégedetlenkedik (nyafog, sivalkodik, vagy ilyen erőltetetten sír), és látja, hogy megoldódik a probléma, akkor nem abbahagyja, hanem szünet nélkül átmegy gagyogásba –  mintha csak azt mondaná, hogy nahát, nincs itten semmi baj, én aztán nem sírtam – konkrétan lalalázós hanglejtéssel, hát ezt én nagyon bírom!!


[hintalovon]


[horrible monster a járóka alatt]

Eü.: Kicsit taknyos lett, szívogattuk az orrát, amit utál. Foga még mindig nincs.
Egyebek: megvolt az első igazi nyaralásunk hármasban: tengerben fürdés, városnézés, barátok gyerekeivel hancúrozás, nagy alvások. Jóóóó volt. Itten meg most már hűvös van a lakásban, de fűtés majd csak 15.-től, úgyhogy az esti fürdés után hajszárítózunk, mert bár nincs olyan sok haja, de annál már több, hogy egyszerű törölközéstől megszáradjon. Ja, idáig nem történt ilyen, de ebben a hónapban két Babó-holmit is sikerült elhagyni, egy cuki horgolt sapkát és fél pár cipőt.

2010. október 8., péntek

Lecseréltük az ágyunkat

Mármint az itteni ágyunkat, az albérletben.
Borzasztó kényelmetlen volt, reggel teljesen összetörve kászálódtunk ki belőle. És pláne, mióta a babó is köztünk aludt, azóta kissé szűkös is volt, mert két külön matracból áll a fekvőrésze.
Szóval van most új ágyunk. A régi már a pincében.... furcsa.... rengeteg emlék kötődött hozzá,például itt fogant Mici...

Új ágy, új élet... csak valahogy nagyon nem találom benne a helyemet...

Címszavakban

... annyi minden van, amiről írnék, aztán meg mégse, aztán meg sajnálom, hogy elmaradt... szóval most címszavak, aztán hátha megírom őket rendesen.
- megvolt az első igazi nyaralásunk a babóval. Barcelona, tengerben fürdés, városnézés, pelenkacserkészés (mert persze nem vittünk eleget), és derekasan összepisilt babó (mert a pelenkacseréről valahogy megfeledkeztünk).
- végre vettem egy olyan cipőt, amire már ezer éve vágyom.
- beindult a babaúszás
- bölcsibe íratáson gondolkodunk, sok érv van pro és kontra
- a 9 hónapos beszámoló kimaradt, holnap meg már 10 hónapos!

2010. szeptember 23., csütörtök

Ma pedig...

... négykézláb állásból leült. Kétszer is megcsinálta gyors egymás utánban, aztán este még egyszer, akkor F is látta. És mintha a súlya is megindulóban lenne, 6.66-nak mértük (sátáni súly, ahogy F bölcsen rávilágított).

2010. szeptember 22., szerda

Mégiscsak tudok főzni

Szombaton palóclevest csináltam. Ez csak azért nagy szó, mert ugye fóbiám van a levesfőzéstől, és ha lehet, ez még bonyibb, mint a húsleves. Hát jelentem, király lett. Oké, a rántást picit elcsesztem (ahelyett, hogy szépen berántódott volna a leves, a liszt inkább minigaluskákat képezett), de majd gyakorlom. A benne főtt zöldbab-, krumpli- és répadarabkákat tök jóízűen ette a babó is (BLW), de összeturmixolva valamiért nem tetszett neki.

Aztán még az is volt, hogy csináltam szilvás gombócot. Csak mert a szilva, amit vettem, kissé savanykás volt, meg azért is, mert szeretem. Isteni lett, a harmincból egy tucatnyi gombócot le is fagyasztottam. Ebből nem kapott a babó, de a szomszéd neonatológuscsaj igen, és meg is dicsérte.

2010. szeptember 21., kedd

Elindult előre

Juhúúú! Mici kifejlesztett egy elég sajátos technikát, amivel előre közlekedik. Ma láttam először.
A motivációt az unásig hallgatott zenélő dobozka jelentette, természetesen felhúzva (az O Tannenbaumot játssza).
Egyelőre átmenet a kúszás és a mászás közt, amit csinál, a kezét váltva teszi előre, de mindig csak a jobb lávával tolja magát. Kb 80 centit tett meg így. Tökcuki.
Kilenc hónapos, 1 hetes és 5 napos. (jé, és igen, már több időt töltött kinn, mint benn.)

2010. szeptember 9., csütörtök

Mici 9 hónapos

Életemben először...

... húslevest főztem tegnap. Nyilván mindenkinek a kisujjában a húslevesfőzés, vicces ezzel hencegni, de világéletemben parám volt a levesfőzéssel kapcsolatban. Asszem kb. egy kezemen meg tudom számolni, hogy eddigi 32 évem alatt hányszor főztem (nem zacskós) levest. És mind közül a húslevestől féltem a legjobban, az nagyon szofisztikáltnak tűnt - lehet, hogy azért, mert először a  pucér szakácsban néztem meg az alaplé készítését, és akkor úgy gondoltam, hogy ez még várhat, akkor inkább már a tűzdelt fácán áfonyával.
És akkor még azzal is elhencegek, hogy tök jó lett, szinte teljesen gyönyörű átlátszó, majdnem olyan szép, mint a nagymamámé...

2010. szeptember 4., szombat

In memoriam...

Megrázott Wermer András halálhíre.
Nem csak azért, mert fiatal volt, és nem is csak azért, mert személyesen is ismertem. Kivételes ember volt, egy zseni. Rengeteget lehetett tanulni tőle.
És tényleg, a párt, amelyiket ő tette naggyá, még egy nyúlfarknyi megemlékezést sem közöl a honlapján.

Isten nyugtassa.

2010. augusztus 30., hétfő

Tegnap óta...

négykézlábra áll, és előre-hátra hintáztatja magát (szaknyelven kutyázik). Megeszem, olyan cuki. Gyakran még a fejével is bólogat hozzá.
Ma nyolc hónapos és három hetes.

2010. augusztus 22., vasárnap

Közben

... hazajöttünk egy szűk hónapra, úgyhogy most nem nagyon van időm írkálni.
Címszavakban:
  • babóka már majdnem négykézlábra áll: a fenékkitolás megvan, de még az alkarján támaszkodik. (typically akkor csinálja ezt, ha kakis a pelenkája. szerintem tolatni is azért kezdett el, mert azt hitte, így megszabadul a kakitól :)
  • tegnapelőtt óta azt mondja, hogy deje deje deje, dejede, dejeide (pl. ha el akarja érni a cicit, vagy egy játékot), ma reggel meg szabályosan azt kiabálta nekem a szobából, hogy gyeje
  • megvolt az első giga-társasági eseménye, egy kiadós lagzi. Ő volt a sztár, cuki kis rózsaszín ruhát kapott a rokonoktól.
  • végignézte az egész tüzijátékot a várból, a durrogástól egy pillanatra se ijedt meg (én jobban :P), és néha még mosolygott is a látványon
  • nyaraltunk a Balatonon, összecsípték a szúnyogok, de hála az égnek nem olyan vacak a bőre, mint az enyém
... egyébként meg próbáljuk kiélvezni a nagyszülők közelségét, talán egyszer-kétszer még moziba is eljutunk F-fel, éljenéljen.

2010. augusztus 11., szerda

végre...

... feltettem pár képet a hét hónaposokból is...

2010. augusztus 9., hétfő

Nyolc hónapos

Méretek: A hosszat nem tudom pontosan, de valahol 65 és 68 centi közt lehet. A súlya ma reggeli mérés szerint 6.17 (előtte óriásit kakilt, de még így is elég kevés :(((. ).

Evés. Hát ez az, nagyon nehezen megy a hozzátáplálás. Az van, hogy ugye kezdtük az itteni ajánlás szerint (gyümölcsök, illetve a húsos-zöldséges izé). A gyümölcsök (főként alma, banán, barack) tetszettek neki, ez a papi-izé viszont nem, és egyre kevesebbet volt hajlandó enni belőle, pedig próbáltuk mindenhogy, egy vs. többféle zöldséggel (krumpli, répa, cukkini), ill. különböző húsokkal (kezdetben liofilizált, homogenizált pulyka, bárány, nyúl). A végén eljutottunk oda, hogy már bármit adtam kanálból, gyanakodott, és a gyümölcsöt se mindig fogadta el.

Úgyhogy egy-két napig nem erőltettem, visszaálltunk a csak anyatej+tápszer kombóra, mert azt nem akartam megvárni, hogy ki is hányja az ételt. De közben annyira aggódtam, hogy dokinénihez is elmentünk, aki valamelyest megnyugtatott ("komoly baj biztos nincs, jól néz ki a gyerek, élénk, stb"), és mondott pár további ötletet, pl. hogy kínáljuk meg Micit paradicsommal meg főtt sonkával. Az előbbinél nagy gondban voltam, hogy hogy is kéne adni, végül megfőztem, meghámoztam és leturmixoltam. Tetszett neki, bár inkább inni akarta, mint kanalazni. Remélem nem lesz kanálfóbiája...
Egy pár napja (lekopogom) megint eszik, ha nem is akkora mennyiségeket mint korábban, de remélem, most jól alakul a dolog. Most az van, hogy nappal 2szer, néha 3szor kínáljuk szilárd étellel, mindig szoptatás után, és úgy, hogy először BLW, és csak utána a gyümölcs- vagy zöldségpép. BLW keretében tányérra elé rakunk olyasmiket, hogy banánkarika, barackdarabka, alma, grissini, kenyérdarabka, sokgabonás babapiskóta, krumpli, paradicsom. Ezeket kóstolgatja, ismerkedik velük, a banánt és a barackot szétpacsmagolja, a kenyeret, grissinit tök jól elmajszolja...  szóval most reménykedem...
 (mondjuk más kajája mindig izgalmasabb...)

(... Meg az építőkockákkal is lehet kezdeni valamit.....)


Alvás: Éjjel kb. este 10től reggel 7ig. Általában 2x ébred, egyszer éjfél-egy körül egyszer meg hajnal 3-4kor. A korábbinál gyakran elég, ha csak a cumit a szájába adom, már alszik is tovább. A hajnali ébredéskor mindig éhes, akkor megszoptatom, és általában mellettem alszik tovább reggelig.
Újabban nappal is többet alszik (rendesen, ágyban), általában délelőtt és délután is fél-másfél órát, de van, hogy kettőt is.


Mozgásfejlődés: Megtanult tolatni. Mialatt félrenézek, simán letolat a habtapétáról (kb 170x 120 cm), pl. be a fűtőtest alá. (Ajjaj, lesznek még itt gondok.) Járókát még nem vettünk, nem tudom, hogy kell-e, vagy esetleg ilyenkor már késő? A másik újdonság, hogy magasra kinyomva fél kézzel is tartja magát, míg a másikkal babrál valamit, pl. a rácsos ágyba kapaszkodva próbálja még feljebb húzni magát. Pár másodpercre megül, támasztja magát a kezével, és (fél)fekvésből magától felül (babakocsiban, pihenőszékben). A szabályos, önálló ülésbeküzdés még odébb van. Még nem állt négykézlábra, de a fenekét már féloldalasan emelgeti.
Finommozgás: a csípőfogás már jól megy, előszeretettel gyakorolja pl. a mellbimbómon. Hajat húz, ételdarabkákat megfog, integet (becsukja meg kinyitja a tenyerét), sapkát, napszemüveget levesz a fejéről, cumit visszatesz a szájába úgy, hogy nem is néz oda. Megfogja a kanalat, és néha ügyesen betalál a szájába vele, csak addigra általában már üres.


Értelmi fejlődés: eléggé anyás lett, nem szereti, ha kikerülök a látóteréből - hiába mondom mindig, hogy idemegyek, odamegyek, mindjárt jövök - általában megijed, és keservesen sír. Az apukáját is nagyon tudja hiányolni, pl. ha épp alszik, mikor elmegy dolgozni, keresi. Az idegenekkel továbbra is általában barátságos, de nem automatikusan. (A kék szemével nagy sikere van, csomóan megállnak az utcán bazsalyogni.) Abszolút érti már azt, hogy "nem szabad", sőt, tudja is, hogy mi az az egy-két dolog, amit nem szabad, és persze csinálja, ha azt hiszi, hogy nem veszem észre (pl. felszedi a habtapétát és az alját nyalogatja). Rengeteget dumál, egyelőre a nagy részét még nem lehet visszaadni, de egyszerűen imádom, napestig elhallgatnám... A leggyakoribb "szavai" a babbabbabba, eemmmm, emmme, geggeggegge.

2010. augusztus 8., vasárnap

Mici megtanult tolatni! Újabban egész nap azt skandálja, hogy babbbabbbabbbabbba, bábbábbábbábbááá és mmemmemmme. Asszem az utóbbi azt jelenti, hogy még kér. De lehet, hogy a fogára panaszkodik (még mindig nem bújt elő egy se).

2010. augusztus 3., kedd

Mérünk, nem mérünk, eszik, nem eszik, ááááhh

Ma este 6.27 kg volt Mici, ami nem rossz. Igaz, evés után, és az is igaz, hogy ma nem kakilt. Viszont csak kb 60 grammot evett. Jajj, nehéz ez.Viszonylag hosszabb ideig kibírtam, hogy ne aggódjak Mici súlya miatt, de most megint rámjött. Sőt, az az újabb fixa ideám, hogy egyre kevesebbet eszik, már azt se eszi meg, ami korábban ízlett neki...
Mi történhetett? Túl korán kezdtük a hozzátáplálást? Túl hamar kapta a különböző dolgokat, sok volt neki egyszerre?
Állítólag én is nagyon rossz étvágyú kisbaba voltam.
Mostanság a nap nagy része elmegy az etetéssel, 2-3 féle dologgal is megkínálom, pl egy zöldséges kajával, aztán ha az nem kell, akkor vmilyen gyümöcsös rizspép, aztán ha az se kell, akkor csak gyümölcs - azt általában megeszi. Előtte mindig szopik. Nem mindig mérem, hogy mennyit, aminek az az oka, hogy egyszer-kétszer olyan keveset mutatott a mérleg, hogy sírni tudtam volna.
Ideálisan 3x kéne ennie valami szilárdat a szomszéd neonatológuscsaj szerint, a kettőre törekszünk, de egy-egy alkalom akár 2 óráig is eltart (onnan számítva, hogy mellre teszem)... merthogy szopik, aztán jön a Kaja #1, #2 esetleg #3, és ha attól tartok, hogy nem evett eleget, akkor még tápszerrel is megkínálom (és van, hogy abból is eszik...). Szóval így szórakozunk / fárasztjuk egymást mi.

Például azt is imádom

... amikor Mici szoptatás közben letapogat. Azt, hogy a számba, meg az orromba nyúlkál, már régóta csinálja, de egy ideje nemcsak ezt, hanem megfogja az orromat, simogatja a homlokomat meg a szememet.... én meg olvadozom...

2010. augusztus 2., hétfő

Alvás

Mici néha egész elképesztő(en cuki) testhelyzetekben alszik el.
Például most keresztbe van fordulva, begubózva (kinyújtva már nem fér el a keresztben a kiságyban), egyik lábát kidugja a rácson, egyik kezével meg kapaszkodik. Karjában a nyuszis alvórongy, szájában a ronda-de-finom-cumi. Megeszem.
Néha, egy-egy pillanatra felhőtlenül boldognak érzem magam. Decemberben nem gondoltam, hogy valaha lesz még ilyen...

2010. július 30., péntek

Gyorshír #1: Mici ma délután több mint másfél órát aludt egyhuzamban (ez nálunk azért hír, mert ennyit egyhuzamban nagyjából hathetes kora óta nem aludt napközben). Sőt, tegnap is hasonlót produkált :)
Gyorshír #2: Már tök jól megül néhány másodpercig, sőt, a döntött háttámlájú babakocsiban ill. a pihenőszékben már majdnem fel is ül egyedül. Ma lencsevégre is kaptam egy pár másodperces ücsörgést, és hajszál híja, hogy fel is töltöttem a korábbi képekkel egyetemben...

... csak az akadályozott meg, hogy F kollégái olyan jól érezték magukat nálunk, hogy hajnali 1-ig maradtak... meg az, hogy a jobbik laptopom döglődése miatt a képeket elég nehéz levadászni (a régi laptopon nincs kártyaolvasó, viszont szabad hely is alig, plusz még lassabb is). Ám, mivel napok óta mindkét sd kártya is be van telve (már fotózáskor is törölgetni kell a korábbiakból), vettem egy nagy levegőt, és legalább a videókat bemásoltam ... aztán itt abba is hagytam, mert holnap elutazunk kicsit, és még csak épp hozzákezdtem a bepakoláshoz... . Bonyolult dolog ez a logisztika.

2010. július 25., vasárnap

Mai méretek

6.17 kg és 65.5 centi.

2010. július 23., péntek

Mégis panaszkodom

Hát ez az én Micikém rafinált kis béka, az biztos. Azt eszi csak meg, amihez kedve van. Az tökmindegy, hogy korábban valami ízlett neki, ha épp olyan kedve van, másodszorra nem kéri.
A papit ma komponenesekre szedtem:
A komponens: főtt krumpli összetörve + az ajánlás szerint kis extraszűz olivaolaj és reszelt parmezán (a kalóriatartalom növelése érdekében)
B komponens: A zöldségek főzőleve + (liofilizált) pulykahús
Szerintem mind a kettő finom volt. Egyikből se evett igazán. Meglepő módon összekeverve sem. Jött az aduász, barackot kevertem bele (ez már korábban volt, hogy bevált), hát mit tesz Isten, így se kellett neki. Mondjuk eddigre baromira ki is fáradtunk mindketten.
Utolsó reményként odaadtam a reggelről megmaradt banános-barackos rizspépet, azt is alig nyammogta, de végül azért megette. de ez kb 50 mili volt, vagyis semmi, hát gondoltam, adok neki pótlást. Jött a szokásos táp, amiből egyetlen kortyot se kért. Mindezt úgy, hogy igyekeztem kiéheztetni az etetés előtt, hátha akkor sikerül egy valamirevaló adagot betermelnie. Hát nem.

A doktornénik szerint elvileg napi 900 mili körül kéne ennie, min. 600 Kcal energiabevitellel. Hát össze se merem adni, hogy ma mennyit evett. Pedig már úgy örültem a 6 kilónak!

Itt egy kép viszont, amin grissino-t eszik.

2010. július 21., szerda

Még mindig hozzátáplálás

Babóka letolt ma délelőtt 120 ml barackot (változatlanul nagy kedvenc). Mondjuk az érdemet valamelyest csökkenti, hogy ez úgy egy órába került.
Aztán este még megevett egy féladag húst (nyúl) magában, woww. Utána meg még valamennyi joghurtos banánt.
Pedig ma panaszkodni akartam :)

(Nem képzelt) párbeszéd egy rokonnal

Manner: Na, kész (a papi). Adod Micinek?

Rokon: Nem.

Manner: Hogyhogy?

Rokon: Mert nem szeretném.

Manner: De hát most egy ideig nem fogtok találkozni...

Rokon: Én nem szeretném megetetni.

Manner: Értem. Semmi gond, akkor adom neki én.


[Előzmény: előző nap - kivételesen - nem akartam, hogy ő etesse meg a(z egyébként új) kajával, mert úgy nehezebb eldöntenem, hogy ízlik-e neki. Tök mások az etetési szokásai, pl. a figyelem-elterelésben hisz, ilyesmire viszont én nem vagyok hajlandó.]

2010. július 18., vasárnap

6.04 kiló és 65 centi. 7 hónapos, 1 hetes és 3 napos.

2010. július 10., szombat

Hét hónapos

Te jó ég, alig hiszem el.
Méretek: kb. 5.90 kg és 64 centi. Hihetetlen, hogy mennyit változott.

Evés: Még mindig van tej hála az égnek, és még mindig szeret is szopni, úgyhogy minden etetésnél kap anyatejet. Pótlásnak többnyire tápszer, de 2 étkezéskor kap szilárd kaját; délelőtt és délután, de ha valami miatt megcsúszunk, akkor csak délután. Eleinte ezt az itteni papit erőltettük, nem volt nagy sikere. A gyümölcsökkel jobban boldogulunk, eddig volt alma, banán és barack, mindegyiket szereti magában is és keverve is a többivel. Kapott már gyümölcsös rizspépet is (rizspép-készítmény+táp+általam turmixolt friss gyümölcs), az úgy tűnik tetszik neki, ha elég sok benne a gyümölcs. Most a barack a favorit. Sajnos errefelé meggyet nem lehet kapni, ami nagy bánatom, kíváncsi lennék rá, hogy ízlik-e neki.

Zöldséget és gyümölcsöt kétszer adtam neki keverve (krumpli+alma ill. répa+barack), hát egyik se volt egyértelmű siker. A legújabb ötletem, hogy a húst rizspéppel és gyümölccsel fogom adni. Amúgy még mindig elég gyakran eszik, és éjjel is többször kel, én a melegnek tudom be, hogy nappal nem bír eleget enni.

Alvás: Este kb 10kor dől ki, mostanában kell neki a cici az elalváshoz, de nem bánom, egyszerűen imádom, ahogy bújik, ahogy mohón enni kezd, ahogy félrerántja a fejét az elején, amikor még sok a tej, ahogy duruzsol… Nagyon fognak ezek hiányozni, ha majd már nem fogom szoptatni. Éjjel általában kétszer kel, az első evés után általában még sikerül visszarakni, a második után már túl fáradt vagyok, úgyhogy rendszerint mellettem ébred. De ezzel is úgy vagyok, hogy nem bánom, mert később tuti hiányozni fog… Viszonylag korán ébred, kb 7kor, de néha van olyan könyörületes, hogy nem kell azonnal játszani menni vele.

Mozgásfejlődés: Nagymozgás: Egymás után fordul hasról hátra és megint hasra mindkét irányba, már a franciaágy egyik sarkából a másikba is simán és szélsebesen elgurul. Úgy is tud fordulni, hogy megtartja a kezében a megszerzett játékot. Emelgeti a fenekét. A kúszás nagyon alakul, kíváncsi vagyok, hogy kúszni fog, vagy tolatni, mert a kezével is tolja magát hátra, meg a lábával is előre. Aztán általában az lesz, hogy hanyatt fordul. Nagyon édesen megtalálta a lábát már hetekkel ezelőtt, tök cuki, ahogy mindkét kezével fogja a lábfejét.

Finommozgás: összeütögeti a tárgyakat, mindenhol dobol a tenyerével, tapsol a tenyerünkbe, fogja a bögre és az itatóspohár fülét, a maga mellé ejtett játékért addig kotorászik, míg vissza nem szerzi (ha nem sikerül, lamentál). Átöleli és magához szorítja a nyakpárnát, a nagyobb plüssállatokat. Hihetetlen erős, pl. megmarkolja a ruhaszárítót teli vizes ruhával, és húzza maga felé.

Értelmi fejlődés: Hihetetlen kis érdeklődő, hosszasan képes figyelni dolgokra, nézni valamit… matatni… Kapott egy (műanyag) pöttyös bögrét, azonnal megfogta a fülét és a szájához emelte. Csomó mindent megért (pl tegyük bele, kérem szépen /add ide, gyere (=felveszlek), ilyenkor nyújta a kezét). Még mindig mindent rág. Minden kis zajra felfigyel, ha akkor zajong valaki, amikor ő eszik, akkor morcog. Nagyon anyás lett, az „idegenek” közeledésétől (aki nem F és nem én), gyakran elsírja magát elsőre. Segítséggel egészen ügyesen iszik rendes felnőttpohárból.
Továbbra is tündérien gagyog, néha „énekel”. Abszolút ki tudja fejezni az akaratát. Nem egy ultratürelmes valaki, az már biztos, de ezért is megzabálom.

Eü.: Semmi érdemleges nem történt, foga még mindig nincs, de már tele az ínye ilyen kis fehéres bogyókkal, és tényleg mindent rág.

Képek:
Miniatűr medencében hűsöl
 

 Próbálkozik a kanállal

Úszás

Elpilledt

Pillangó kisasszony

Matróz kislány

2010. július 9., péntek

.

Itt vagyok, ragyogok, tegnap óta újra van gépem. Kedves látogatók kihozták a régi laptopomat, ugyanis az újabbikat megette valami trójai dög, és már lassan bekapcsolódni se hajlandó.

Mici újabban forogva közlekedik. Simán elgurul a franciaágy egyik sarkából a másikba, meg vissza. És olyan kis tudományai vannak, hogy kész vagyok. Például van egy kis zenélő doboza, amit egy kicsi kulccsal kell felhúzni, és a múltkor megmutattam neki, hogy akkor zenél, ha ezt a kis kulcsot megtekerem, és mikor megkapta, sikerült megfognia a kulcsot, és megmozdítania annyira, hogy elindult a zene.Csak lestem.

Amúgy ma hét hónapos. Aktuális kedvence a barack, és még mindig nincs 6 kiló. Majd írok egy rendes beszámolót is.

2010. június 25., péntek

Mici pár napja simán fordul a hátáról a hasára. Rájöttünk F-fel, hogy attól függ, van-e kedve. Ha meglátja a popsitörlőt, mindig lesz kedve (szép zöld a csomagolása és zörög).

2010. június 18., péntek

Az előbb F és Mici úgy mentek el, hogy még egy puszit se adtam Micinek. Utálom magam.
Mit mond rólam az, hogy megettem egy tábla egészmogyorós fehér csokit (ebéd helyett)?
Így sose lesz újra lapos a hasam, ahh.

2010. június 17., csütörtök

Mici tegnap rájött, hogy hogy kell berregve kiköpni a kaját. Eszméletlen cuki. Próbálom visszatartani a röhögést (hogy eszébe se jusson, hogy ez esetleg vicces), de ma nem sikerült. Mert tényleg nagyon vicces. Közben ráadásul azt is mondja, hogy "űűűűűűűű".

2010. június 16., szerda

Morcogás

#1 Unom már ezt az takonyidőt. Itt felénk napok óta minden délután lezúdul egy nagy adag eső, de basszus, mint  monszun, olyan. A nem túl jól szigetelt teraszajtón dől be a víz, muszáj lehúzni a redőnyt, mert az megfogja... mintha nem lenne már amúgy is sötét. Pfuj. Méghogy nyár, meg paese del sole. Sőt, most egész éjjel zuhogott, meg délelőtt is. Így kinek van kedve sétálni??

#2 Még jó, hogy lefotóztam a virágainkat, amikor még szépek voltak, mert mostanra a rózsa kipusztult, a korallvirág tetves lett, a levendulának nemtom mi baja, a muskátlik és a begónia úton a kirohadás felé... Hüüpphüpp.

#3Megcsapott ma az áram. Kétszer is, mert csak másodszorra jöttem rá, hogy az, és nem csak képzelődöm. De frankón 220V, F megmérte a mérőkéjével. Nem tudom, mit keres a mosógépdobban 220V kóboráram.

#4 A babó nyűgös, és már nem tudom, mit kezdjek vele. Lehet, hogy mégis kiviszem délután, eső ide vagy oda.

2010. június 15., kedd

Ricottás cukkinis izé

Ezt készítettem a múlt héten. Magam is meglepődtem, hogy milyen egyszerű és gyors, ráadásul tök finom is. Könnyű nyári kaja.

Hozzávalók:
1 nagyobb vagy 2 kisebb cukkini (kockákra vágva, megfőzve)
1 tojás
250 ricotta (gondolom túróval ugyanilyen jó)
1 adag leveles vajas tészta
só, fűszerek

A tésztát belerakjuk egy kiolajozott tepsibe (feleakkora legyen, mint a tészta) és megszurkáljuk villával. A tojást felverjük, kb. kávéskanálnyit félreteszünk a kikenéshez, a többivel kikeverjük a ricottát, megsózzuk, megfűszerezzük (én borsot, oregánót és zsályát raktam bele) és hozzáadjuk a cukkinit. A keveréket ráöntjük a tésztára, ráhajtjuk a tészta másik felét, a széleit összenyomkodjuk, a félretett tojással megkenjük a tetejét, villával megszurkáljuk, és forró sütőben kb 35 percig sütjük.

Nemtom, hogy kell az ilyet hívni, a szomszédcsaj szerint torta (de ugye nálunk a torta az édes), az angolok szerint talán pie, hát hívja mindenki úgy, ahogy akarja, rétes, pite, akármi, én maradok az izénél.

Íme.


A sikeren felbuzdulva csináltam egy másikat is, abba zöldspárga került, meg egy kis répa és krumpli. Igen jó lett.

2010. június 12., szombat

Egy kis BLW

Evetnél olvasva, kedvet kaptam én is a BLW-hez, vagyis az igény szerinti hozzátápláláshoz.
Kísérletképpen adtam ma Micinek egy darabka banánt. A tenyeremből kínáltam, neki kellett megkaparintania, és persze azonnal a szájához vitte. Az volt a vicces, hogy annyira szorította a kis markában, hogy összenyomta, és szétesett kisebb darabokra. Amit mégis sikerült a szájához vinnie, azt buzgón elkezdte nyalogatni, rém aranyos volt, F-fel teljesen odavoltunk, kész etológiai tanulmány egy gyerek. Szerintem nyelni effektíve nem nyelt le belőle semmit, viszont a fél világ banános lett.

Mondjuk már nem igazán számított, mert előzőleg meg újra megpróbálkoztunk ezzel a pappa-izével is, és mire a banánhoz értünk, addigra már minden tiszta püré volt. A pürébe egyébként ezúttal tényleg liofilizált hús (bárány) került (merthogy a múltkori csak homogenizált volt). Elsőre nem nagyon jött be Micinek, de amikor egy kis zöldségpürét is hozzákevertünk, akkor elég jó kis adagot megevett belőle.
Ennyire összemaszatolta magát:


Ez meg itt kéremszépen a liofilizált bárány.



Ja, amúgy még nem ül, úgyhogy a kis pihenőszékében etetem (amiben nem tud függőlegesen ülni). Tlkp. ezen dilemmázom is, mert a szoptatás, meg a cumisüvegből tápszer az más téma, de addig nem látom értelmét etetőszék beszerzésének, amíg nem ül. Ha netán elkezdene fuldoklani a péptől vagy a darabosabb kajától (ilyen még nem volt, ügyesen kiköhögte, ami nem akart lemenni), akkor kikapom a pihenőszékből és segítek neki kiköhögni. Különben is, Mici sokszor a tejet is olyan mohón szopja, hogy félrenyel, szóval már rutinos.

2010. június 9., szerda

Hat hónapos

Méretek: kb. 5.50 kg és 63,5 centi.
Hát, nem gyarapszik valami gyorsan. De hát mit tegyek, etessem tölcsérrel? Megkockáztatom, hogy jobban szeret szopni, mint cumisüvegből enni, csomószor nem kéri a pótlást. Ma reggel megmértem, hogy két mellből mennyit evett (nem a hajnali nagyetetés volt, hanem már a felkelés utáni, reggeli első) és 60 milit mondott a mérleg. Kishíján elbőgtem magam, oké, jöjjön a táp,biztos megeszik egy nagy adagot – (csak zárójelben, a babaúszás után két mellből etetést követően letolt  190 (sic!) mili tápot) – erre mennyit evett meg? 20-at. Na, így találjam én ki, hogy mikor mennyit eszik.

Evés: Főként tehát anyatej, pótlásnak (Nestlé BEBA Pro 0+ (valamiért mindig ezt írja fel az otthoni doki.)) Próbálkoztunk itt egy másikkal (Mellin), de nem ízlett a babónak, úgyhogy még szerencse, hogy csak próbaadagot kaptunk. A hónap közepén megkezdtük a hozzátáplálást. Mici kapott már almalét (szereti), almapürét (újabban ez is tetszik neki, tegnap megevett egyszerre 80-at), meg zöldségleves alapú pépet, amiben van hús. Ez nem nagyon jött be, a lét még csak megeszi, de a sűrű kajákkal úgy tűnik, még várnunk kell. Amúgy napi kb 6x eszik: hajnalban, aztán reggel-délelőtt, aztán ebédidőben, aztán délután, aztán kora-, majd késő este. De van, hogy tök összevissza eszik, mert továbbra is igény szerint szoptatom, és néha 1 óra múlva újra kér. Ahhoz képest tényleg érdekes, hogy hízni nem nagyon hízik…

Alvás: Éjjel max. 5 óra egyhuzamban. Hajnali 3 körül ébred és eszik, utána nem rakom vissza az ágyba, mellettem alszik tovább. Fejlődés, hogy már merek aludni így, de továbbra is elég fáradt vagyok.

Mozgásfejlődés: Nagymozgás: A hasról hátra fordulás nagyon megy, hátról oldalra minden további nélkül (és icipici segítséggel át is fordul a hasára, már az alulmaradt kezét is ki tudja szabadítani, de teljesen egyedül az egész még nem megy). Nyújtott kézzel támaszkodik, hason már hosszú ideig elvan. Hason és háton is tud körbe forogni. Finommozgás: egyik kézből másikba átad, átvesz, markol, csípőfogás alakul, most legutóbbi felfedezése, hogy bedugja az ujját kis lyukakba (pl. játszószőnyeg ívén vannak ilyenek, ahova akasztgatni lehet a játékokat). A kezébe adott dolgokat leginkább rázni szereti, de jó hosszan. Ha elejti, csomószor sikerül újra felvennie. Mindent a szájába vesz. A legújabb sláger a nejlon előke (zörög).

Értelmi fejlődés: különbséget tesz az emberek közt, már nem mosolyog automatikusan mindenkire. Mindenre figyel, valami döbbenet, az az érzése az embernek, hogy mindent megjegyez. Észreveszi, ha új helyen van, ha valami változott (pl. az egyik növényt behoztuk a teraszról, két napig figyelte, hogy mi az, hogy került oda. Hosszan gagyog, dumál, olyanokat mond,hogy pűűű meg türüpp, meg gaaaaa, meg majdnem azt is, hogy hoppá és mamma. Meg persze a szokásos hőőő, heeeőő és leeee, leeleeleeleeee…  Rengeteget nevet, gurgulázik, már lehet vele játszani, például imád elbújni a pelenka alá úgy, hogy a fejére húzza. Szereti a zörgős dolgokat gyűrögetni (pl. textilkönyv zörgős lapja).

Eü.: Voltunk otthon neurológusnál (idegeskedtem a naplemente-nézése miatt), de hála Istennek, nincs semmi baj. Egy kicsivel több a liquor - ezért majd újra megnézik -, de ez önmagában nem jelent semmit. Fejlődése tökéletes. Voltunk egy dévényes terapeutánál is (a jobb lábát kicsit kötöttebbnek éreztem), ebben megerősített a terapeuta, de ennyi aszimmetria mindenkiben van szerinte, úgyhogy itt is minden rendben. Azért nagy megkönnyebbülés volt mindkettő. Mostmár tényleg tuti jön a foga, nagyon nyálzik, és nyűgös is.

Egyebek: vettem egy új hordozót, amiben háton is lehet hordozni (azzal, amit eddig használtunk, csak elöl lehet). Egyelőre nem mertem még a hátamra rakni, de ezzel az elöl hordozás is ezerszer kényelmesebb. A babamasszázzsal továbbra is kísérletezünk, leginkább F, de ki kell fogni, hogy jó hangulatban legyen Mici. A babaúszást továbbra is imádja, sajna már csak 2 alkalom és vége a szezonnak. Ja, és újra voltunk otthon, nagyon jól viselte a repülőt. Ja, és erősödik a haja :).

Képek:

2010. június 7., hétfő

Hozzátápálás

Bár az otthoni dokinénink azt mondta, hogy 6 hónapos koráig ne kapjon Mici anyatejen illetve tápszeren kívül mást, az itteni szerint az olyan babáknál, akik tápszert is kapnak, már 5,5 hónaposan el lehet kezdeni a hozzátáplálást. (Tulajdonképpen ez szimpatikusabb is, mert a tápszer az műkaja.) Úgyhogy 5 és fél hónaposan Micivel megkóstoltattuk az almát. Nem mondhatjuk, hogy rögtön függővé vált volna, de becsületére legyen mondva, nem köpte ki (az egészet).
Ilyen arcot vágott az almával való ismerkedéskor:


A kinti dokinénink meg a kezembe nyomott egy általános ajánlást a hozzátáplálásról. Hát szemem-szám elállt, merthogy az első kaja a következőképp néz ki (és az ajánlat szerint rögtön váltsunk is ki vele egy étkezést):
- Főzzünk először egy zöldséglevest (1 liter vízben megfőzünk 2 krumplit, 2 répát és egy cukkinit, addig főzzük, amíg a zöldségek megpuhulnak és a vízmennyiség a felére csökkent). Szűrjük le, és vegyünk ki belőle másfél-két decit.
- Adjunk hozzá 4 kanál darát vagy többféle gabonából készült krémet (utóbbit nemtommi)
- Adjunk hozzá 2 kiskanál extraszűz olivaolajat
- Adjunk hozzá egy fél adag* liofilizált, homogenizált fehér húskészítményt (az ajánlás szerint bárány, nyúl, vagy pulyka).
Kipróbáltuk, de nem arattunk vele nagy sikert. Lehet, hogy Mici, ha tudna beszélni, a klasszikus viccet idézné, miszerint egyszer kipróbálta, de nem talált nagy élvezetet benne. Asszem egyelőre maradunk az almánál.

* ezt ilyen kis icipici üvegekben lehet kapni, aranyáron.



(ez a kép a szomszéd neonatológus teraszán készült, a miénken nincs ennyi virág.)

2010. május 24., hétfő

A fejben blogolásról és egyéb lököttségekről

Múlt héten betegek voltunk, illetve én még mindig az vagyok. A fejedelmi többes ezúttal nem a babókára utal, hanem F-re és rám. F már hétfőn sem volt a topon, és kedden elég harmatosan jött haza a munkából. Másnap  úgy kellett lebeszélnem a bemenetelről (taknyos volt, köhögött, több neocitránt megivott). Én péntek reggelre lettem elég vacakul, a klasszikus taknyam-nyálam összefolyik, levegőt nem kapok, fáj a fejem, fúúúj. Ráadásul a babó minden orrfújásra összerezzen, néha sír is. Hála az égnek, nem kapta el, most már remélem, megússza, én is kifele jövök.

Más. Rájöttem, hogy én fejben kábé ötször annyit blogolok, mint ténylegesen. De most komolyan, van legalább 4 dolog, amiről az utóbbi másfél hétben írni akartam, csináltam fotókat is, meg minden, aztán most jövök ide, és totál el vagyok képedve, hogy még mindig az Öt hónapos bejegyzés a legfrissebb. A korábbi meg nem írt dolgokat ne is említsem, össze se lehet számolni. Azért majd a draftban levőkből még lehet, hogy befejezek és felteszek néhányat... addig meg néhány ezmegaz röviden:

1. Kitaláltam (már régen, csak ugye tavaly április óta nem voltam itt), hogy élhetővé tesszük a nagy teraszt. Ennek első lépcsője az volt, hogy el kellett távolítani egy gigantikus gazt (a gigantikus cserepével együtt), meg egy fafűtésű tűzhelyet, ami kb 100 éve rohadhatott állhatott ott. Na ez elég vicces volt, F és egy barátja ketten alig bírtak a két döggel, a növényt félig ki kellett ásni, hogy beférjen a liftbe, a tűzhely meg annyira megtelítette a liftet, hogy F a tetejére csücsült, úgy ment le, hát jót röhögtem. Ezután kb 15 vízzel felmostam (nem, szőnyeg nem bukkant elő). Majd végre kitettük a kb 2 hete - még a hideg és a borzalmas esőzés előtt - vásárolt fa ülőgarnitúrát. Aztán vettem új virágokat is, úgyhogy kezd nagyon hangulatos lenni. Képeket majd pótolom.
2. Van egy-két kisebb projektem. Például: körömnövesztő projekt, időmenedzsment projekt, hasizom-projekt, meg még néhány. Azt terveztem (még márciusban), hogy majd beszámolok ezekről hétről-hétre. Asszem időmenedzsmentből megbuktam.
3. Egy csomó dolgot kitaláltam /tunk a lakással kapcsolatban a terasz rendbetételén kívül is, amik korábban mindig azon buktak meg, hogy ki tudja, meddig maradunk. Most szemléletet váltottunk, azzal a jelszóval, hogy ha valami nem kerül túl nagy anyagi erőfeszítésbe, akkor csináljuk meg, akkor is, ha esetleg már csak rövid ideig élvezzük az előnyeit. Ennek jegyében  vettünk például fogast az előszobába, meg tükröt (kegyetlen, de most már legalább nem foghatom a bricseszem méretét arra, hogy nem látom magam).

Ja, és a lököttségek, vagy legalábbis egy: hogyan menjünk 3x az IKEÁba bő egy hét alatt?
#1. Menjünk vasárnap, majd látva, hogy mindenki más is így gondolta, és abszolút nincs hely a parkolóban, forduljunk vissza (bánatunkban vásároljunk be a Carrefourban)
#2. Menjünk hétfő délelőtt, amikor lényegesen kisebb a népsűrűség arrafele, majd miután jól telepakoltuk a kocsit a vásárfiával, felejtsük a parkolóban a babakocsi vázát, és ezt csak a ház előtt leparkolva vegyük észre.
#3. Menjünk vissza a babakocsiért (és ha már arra járunk, ugorjunk be a Carrefourba vásárolni).


Na, főnökasszony felébredt (változatlanul alig alszik napközben, jó, ha mindösszesen másfél órát, ennyi mentségem van a 2.-es ponthoz), úgyhogy megyek.

2010. május 10., hétfő

Öt hónapos


Ezt most sikerült időben feltennem, nem úgy, mint az előzőt. Méretek: kb. 5.25 kg és 60centi.

Evés: Főként tej. Az ötödik hónap végén volt több olyan nap is, hogy csak egyszer (a napi utolsó etetetéskor) kellett táp, és olyan is, hogy egyáltalán nem kellett. (Vicces, hogy addigra lett kb. elég, mire elkezdhetem hozzátáplálni). Most az van, hogy igény szerint szoptatom, néha nagyon gyakran, néha meg 4,5 óra is eltelik kettő közt. Esténként kap kiegészítést, többnyire tápszert.

Alvás: Az éjszakáink a hazautazás óta megbolydultak, mert az indulás napján hajnal négykor fel kellett verni Micit. Azóta összvissz kettő olyan éjszaka volt, amikor nem ébredt hajnal ½ 3 és 5 közt. És mivel ebben igen gyorsan el lehet fáradni, hát ellustultam, és egy ideje nem pakolom vissza az ágyába, hanem az éjszaka hátralevő részében mellettem van. Így viszont csak szendergek, nem merek és nem is tudok mélyen, pihentetően aludni.

Mozgásfejlődés: Nagymozgás: Hanyatt fekvésből megpróbál felülni (emelgeti a fejét, húzza fel a lábát). Hason kiemeli magát, tartja a fejét sokáig, minden irányba forgatja is. Pelenkázás közben néha óriásit kihomorít – ez az egyik játékunk is: a homorításra mindig azt mondom nagy csodálkozva, hogy „Hűű, de erős vagy!”, ő meg nevet. Helyzetet is tud változtatni, hason és hanyatt is el tud fordulni úgy, hogy 90 fokkal más irányba van a feje, mint amikor leraktuk (mint az óramutató). Állítólag egyszer átfordult a hátáról a hasára is az ágyon, de én nem láttam. Hasról hátra viszont mostanában nem fordul, picit aggódom… Finommozgás: Fog, mind a két kezével, akár két külön dolgot is (játszószőnyegről két lelógó izét), sőt a kettőt egyszerre is tudja rázni. Machinál: csipkedi a bőrömet, markolássza és húzgálja a hajamat, megfogja és gyűrögeti a felsőm szélét, a pelenkát. Mivel a csipkedés nem olyan kellemes, tanítom simogatni (haladunk:).

Értelmi fejlődés: Sokat gőgicsél magában is és társaságban is. Kurjongat, visong. Megérti, amikor megdicsérjük, mosolyog. Már olyat is tud, hogy ha furcsáll valamit, ráncolja a(z egyébként alig látszó) szemöldökét. Most a zörgős dolgok a sláger, a papír- és nejlonzacskók zörgésére mindig nagyon figyel, de önállóan még nem zörgeti.

Érzelmi fejlődés: Nagyon kis nyitott, barátságos tök idegenekkel is (pl egyszer a zebránál állva megfogta egy néni ujját és nem is engedte el, együtt jöttünk át.) Sokat nevet, nagyon hálás közönsége mindenféle ökörködésnek.

Eü.: a hónapforduló előtti héten volt egy kis hasmenése (= 1 nap 4x kakilt, ami nem szokása, egy se mindig jön össze). Kicsit meg is torpant a súlya.

Egyebek: először hagytuk otthon a nagyszülőkre esti program kedvéért (amíg otthon voltunk, kihasználtuk az alkalmat, egyszer étterembe mentünk, egyszer meg moziba kettesben). És először voltunk hármasban étteremben, ez már itt volt, nagyon jól viselkedett. Beüzemeltünk egy kengurut, és néha már jól érzi magát a gyönyörű babaerszényben is.

2010. április 29., csütörtök

Azért erről megemlékezem!

... aztán lehet, hogy elkiabáltam a dolgot, de hátha mégsem...
Szóval, a nagy hír:

Tegnap egyáltalán nem kellett tápot adni a babónak!

Pótlást ugyan kapott, de azt is csak egyszer, este, és lefejt tejből, mert reggel még fejni is tudtam. Szmájli.
És tegnapelőtt is csak egyszer (szintén este) kapott tápot.

Úgyhogy kicsit hátba veregetem magam, mert jól megküzdöttünk a tejszaporításért.

Amúgy meg az van, hogy elég keveset alszik, az éjszakáink is megbolydultak kicsit - 3 hete tök zombi vagyok - , úgyhogy ezért sem tudok írni, pedig lenne miről, meg a képeket se tudom kiválogatni, meg felrakni, pedig tele mindkét gépem mindkét kártyája.
Most viszont épp rajtam szundikál egy ilyesmi kendőben (gyorsan ide is huppantam írni), előzőleg óriásit bömbölt - meg is ijedtem kicsit, még a szomszéd neonatológust is áthívtam - de nyilván az van, hogy hulla fáradt volt.

2010. április 9., péntek

Négy hónapos

Hát ezt most megint retrospektíve...
(de egyúttal megírtam az öt hónapost is, az legalább időben lesz).

Méretek: A pucér súlya 4.65 és 4.80 közt mozog. Az utóbbi valószínű kiadós evés után volt, a reális olyan 4.70 lehet. A hossza kb. 59 centi, de lehet, hogy elmértem, nagyon izeg-mozog. Az első garnitúra ruháit mindenesetre kinőtte, az 56-os rugdalózók többsége rövid, az 56-os bodyk szintén (az 56/62-es méret még jó.) Ja, és a hónap elején áttértünk a 2-es méretű pelenkára.

Evés: Elsősorban anyatej. Hála a tejszaporító projectnek, már csak késő délután / kora este kell táp. Sőt, a napi első etetések már egy mellből is mennek, hurrá!

Alvás: Nagyjából nem panaszkodhatok, éjjel továbbra is legalább 6 órát alszik egyben (de inkább 8-at, néha 9-10-et is.) Nappal viszont továbbra se nagyon akar aludni, hiába minden praktika, pl. babakocsiban el lehet altatni, de van, hogy 1 órát kell hozzá sétálni. Valahogy olyan, mintha sokkal kisebb lenne az alvásigénye, mint az átlagnak. Minden érdekli, és nem akar lemaradni semmiről, mintha sajnálná az időt az alvásra. Ha pl. vendégek vannak nálunk, nagy ritkán, akkor ameddig csak bírja, fenn van. Sőt, ilyenkor, ha lecsuklik a feje az ember kezében, és letesszük, akkor is újra ki akar jönni. Fel fogok szerelkezni szakirodalommal az alvástémából, mert amiket eddig olvastam, az nagyjából mind csak az éjszakai alvásproblémákról szól.

Mozgásfejlődés: Nagymozgás: A hónap elején (vagyis épp csak 3 hónapos és 4 napos korában) átfordult a hasáról a hátára, az egyik irányba, később a másikba is. Mondjuk nem csinálja túl gyakran, de ez állítólag úgy van, hogy majd csinálja, ha lesz motivációja. Megtanulta, hogy a játszószőnyegen a zenélős játék beindul, ha megrúgja, úgyhogy rugdossa nagy elánnal. Ha ülésbe húzzuk, tartja a fejét. Hanyatt fekvésben szinte nyújtva emeli a lábát függőlegesig. Hason emeli és tartja a fejét és a lábát, gyakran a kettőt egyszerre is. Finommozgás: megtalálta a hüvelykujját, szopja, rágja. A cumit kiveszi a szájából és néha vissza is tudja tenni. A cumisüveget néha magának fogja, és ha már nem kér, van, hogy kilöki a szájából a kezével.

Értelmi fejlődés: elég hosszan szövegel, gagyarászik. Próbálgat különböző hangszíneket, a mély dörmögésből néha átmegy fejhangon gügyögésbe, nagyon édes.

Érzelmi fejlődés: totál társas lény, imádja a vendégeket, az új arcokat, nagyon barátságok (egyelőre mindenkivel).

Egyebek: Elkezdett gurgulázva (vagy inkább göcögve?) nevetni. Hát ettől totál kész vagyok. Leírhatatlanul édes. Vannak játékaink: magasba emelem, a fejem fölé, és úgy engedem le, hogy hátrahajtom a fejemet és az arcomon (főként az orromon) csúszik. Néha még hangot is adok hozzá, hát ettől nagyon szokott nevetni. A másik, hogy pelenkázás után szoktam tornáztatni a „Száraz tónak nedves partján” című opuszra, ezt is nagyon élvezi, amikor elkezdem az éneket, már röhög. És ha véletlen kifelejtem, akkor van, hogy felhúzza a lábát a kezdő pozícióba, mintegy emlékeztetőül.

További egyebek: 2 nap híján négy hónaposan ült repülőn. (Egyedül utaztam vele, amikor áprilisban hazalátogattunk, elég para volt, de tök jól viselte, a leszálláskor még el is aludt. Laza.).
Elkezdtünk járni babaúszásra, nagyon élvezi, dumál a vízben, és egyáltalán nem tűnik ijedtnek vagy félősnek.