... aztán lehet, hogy elkiabáltam a dolgot, de hátha mégsem...
Szóval, a nagy hír:
Tegnap egyáltalán nem kellett tápot adni a babónak!
Pótlást ugyan kapott, de azt is csak egyszer, este, és lefejt tejből, mert reggel még fejni is tudtam. Szmájli.
És tegnapelőtt is csak egyszer (szintén este) kapott tápot.
Úgyhogy kicsit hátba veregetem magam, mert jól megküzdöttünk a tejszaporításért.
Amúgy meg az van, hogy elég keveset alszik, az éjszakáink is megbolydultak kicsit - 3 hete tök zombi vagyok - , úgyhogy ezért sem tudok írni, pedig lenne miről, meg a képeket se tudom kiválogatni, meg felrakni, pedig tele mindkét gépem mindkét kártyája.
Most viszont épp rajtam szundikál egy ilyesmi kendőben (gyorsan ide is huppantam írni), előzőleg óriásit bömbölt - meg is ijedtem kicsit, még a szomszéd neonatológust is áthívtam - de nyilván az van, hogy hulla fáradt volt.
2010. április 29., csütörtök
2010. április 9., péntek
Négy hónapos
Hát ezt most megint retrospektíve...
(de egyúttal megírtam az öt hónapost is, az legalább időben lesz).
Méretek: A pucér súlya 4.65 és 4.80 közt mozog. Az utóbbi valószínű kiadós evés után volt, a reális olyan 4.70 lehet. A hossza kb. 59 centi, de lehet, hogy elmértem, nagyon izeg-mozog. Az első garnitúra ruháit mindenesetre kinőtte, az 56-os rugdalózók többsége rövid, az 56-os bodyk szintén (az 56/62-es méret még jó.) Ja, és a hónap elején áttértünk a 2-es méretű pelenkára.
Evés: Elsősorban anyatej. Hála a tejszaporító projectnek, már csak késő délután / kora este kell táp. Sőt, a napi első etetések már egy mellből is mennek, hurrá!
Alvás: Nagyjából nem panaszkodhatok, éjjel továbbra is legalább 6 órát alszik egyben (de inkább 8-at, néha 9-10-et is.) Nappal viszont továbbra se nagyon akar aludni, hiába minden praktika, pl. babakocsiban el lehet altatni, de van, hogy 1 órát kell hozzá sétálni. Valahogy olyan, mintha sokkal kisebb lenne az alvásigénye, mint az átlagnak. Minden érdekli, és nem akar lemaradni semmiről, mintha sajnálná az időt az alvásra. Ha pl. vendégek vannak nálunk, nagy ritkán, akkor ameddig csak bírja, fenn van. Sőt, ilyenkor, ha lecsuklik a feje az ember kezében, és letesszük, akkor is újra ki akar jönni. Fel fogok szerelkezni szakirodalommal az alvástémából, mert amiket eddig olvastam, az nagyjából mind csak az éjszakai alvásproblémákról szól.
Mozgásfejlődés: Nagymozgás: A hónap elején (vagyis épp csak 3 hónapos és 4 napos korában) átfordult a hasáról a hátára, az egyik irányba, később a másikba is. Mondjuk nem csinálja túl gyakran, de ez állítólag úgy van, hogy majd csinálja, ha lesz motivációja. Megtanulta, hogy a játszószőnyegen a zenélős játék beindul, ha megrúgja, úgyhogy rugdossa nagy elánnal. Ha ülésbe húzzuk, tartja a fejét. Hanyatt fekvésben szinte nyújtva emeli a lábát függőlegesig. Hason emeli és tartja a fejét és a lábát, gyakran a kettőt egyszerre is. Finommozgás: megtalálta a hüvelykujját, szopja, rágja. A cumit kiveszi a szájából és néha vissza is tudja tenni. A cumisüveget néha magának fogja, és ha már nem kér, van, hogy kilöki a szájából a kezével.
Értelmi fejlődés: elég hosszan szövegel, gagyarászik. Próbálgat különböző hangszíneket, a mély dörmögésből néha átmegy fejhangon gügyögésbe, nagyon édes.
Érzelmi fejlődés: totál társas lény, imádja a vendégeket, az új arcokat, nagyon barátságok (egyelőre mindenkivel).
Egyebek: Elkezdett gurgulázva (vagy inkább göcögve?) nevetni. Hát ettől totál kész vagyok. Leírhatatlanul édes. Vannak játékaink: magasba emelem, a fejem fölé, és úgy engedem le, hogy hátrahajtom a fejemet és az arcomon (főként az orromon) csúszik. Néha még hangot is adok hozzá, hát ettől nagyon szokott nevetni. A másik, hogy pelenkázás után szoktam tornáztatni a „Száraz tónak nedves partján” című opuszra, ezt is nagyon élvezi, amikor elkezdem az éneket, már röhög. És ha véletlen kifelejtem, akkor van, hogy felhúzza a lábát a kezdő pozícióba, mintegy emlékeztetőül.
További egyebek: 2 nap híján négy hónaposan ült repülőn. (Egyedül utaztam vele, amikor áprilisban hazalátogattunk, elég para volt, de tök jól viselte, a leszálláskor még el is aludt. Laza.).
Elkezdtünk járni babaúszásra, nagyon élvezi, dumál a vízben, és egyáltalán nem tűnik ijedtnek vagy félősnek.
(de egyúttal megírtam az öt hónapost is, az legalább időben lesz).
Méretek: A pucér súlya 4.65 és 4.80 közt mozog. Az utóbbi valószínű kiadós evés után volt, a reális olyan 4.70 lehet. A hossza kb. 59 centi, de lehet, hogy elmértem, nagyon izeg-mozog. Az első garnitúra ruháit mindenesetre kinőtte, az 56-os rugdalózók többsége rövid, az 56-os bodyk szintén (az 56/62-es méret még jó.) Ja, és a hónap elején áttértünk a 2-es méretű pelenkára.
Evés: Elsősorban anyatej. Hála a tejszaporító projectnek, már csak késő délután / kora este kell táp. Sőt, a napi első etetések már egy mellből is mennek, hurrá!
Alvás: Nagyjából nem panaszkodhatok, éjjel továbbra is legalább 6 órát alszik egyben (de inkább 8-at, néha 9-10-et is.) Nappal viszont továbbra se nagyon akar aludni, hiába minden praktika, pl. babakocsiban el lehet altatni, de van, hogy 1 órát kell hozzá sétálni. Valahogy olyan, mintha sokkal kisebb lenne az alvásigénye, mint az átlagnak. Minden érdekli, és nem akar lemaradni semmiről, mintha sajnálná az időt az alvásra. Ha pl. vendégek vannak nálunk, nagy ritkán, akkor ameddig csak bírja, fenn van. Sőt, ilyenkor, ha lecsuklik a feje az ember kezében, és letesszük, akkor is újra ki akar jönni. Fel fogok szerelkezni szakirodalommal az alvástémából, mert amiket eddig olvastam, az nagyjából mind csak az éjszakai alvásproblémákról szól.
Mozgásfejlődés: Nagymozgás: A hónap elején (vagyis épp csak 3 hónapos és 4 napos korában) átfordult a hasáról a hátára, az egyik irányba, később a másikba is. Mondjuk nem csinálja túl gyakran, de ez állítólag úgy van, hogy majd csinálja, ha lesz motivációja. Megtanulta, hogy a játszószőnyegen a zenélős játék beindul, ha megrúgja, úgyhogy rugdossa nagy elánnal. Ha ülésbe húzzuk, tartja a fejét. Hanyatt fekvésben szinte nyújtva emeli a lábát függőlegesig. Hason emeli és tartja a fejét és a lábát, gyakran a kettőt egyszerre is. Finommozgás: megtalálta a hüvelykujját, szopja, rágja. A cumit kiveszi a szájából és néha vissza is tudja tenni. A cumisüveget néha magának fogja, és ha már nem kér, van, hogy kilöki a szájából a kezével.
Értelmi fejlődés: elég hosszan szövegel, gagyarászik. Próbálgat különböző hangszíneket, a mély dörmögésből néha átmegy fejhangon gügyögésbe, nagyon édes.
Érzelmi fejlődés: totál társas lény, imádja a vendégeket, az új arcokat, nagyon barátságok (egyelőre mindenkivel).
Egyebek: Elkezdett gurgulázva (vagy inkább göcögve?) nevetni. Hát ettől totál kész vagyok. Leírhatatlanul édes. Vannak játékaink: magasba emelem, a fejem fölé, és úgy engedem le, hogy hátrahajtom a fejemet és az arcomon (főként az orromon) csúszik. Néha még hangot is adok hozzá, hát ettől nagyon szokott nevetni. A másik, hogy pelenkázás után szoktam tornáztatni a „Száraz tónak nedves partján” című opuszra, ezt is nagyon élvezi, amikor elkezdem az éneket, már röhög. És ha véletlen kifelejtem, akkor van, hogy felhúzza a lábát a kezdő pozícióba, mintegy emlékeztetőül.
További egyebek: 2 nap híján négy hónaposan ült repülőn. (Egyedül utaztam vele, amikor áprilisban hazalátogattunk, elég para volt, de tök jól viselte, a leszálláskor még el is aludt. Laza.).
Elkezdtünk járni babaúszásra, nagyon élvezi, dumál a vízben, és egyáltalán nem tűnik ijedtnek vagy félősnek.
2010. április 7., szerda
Babóhír
Egy éve ezen a napon adott hírt magáról először a mi Babókánk.
Felhívtam este a dokimat, hogy szerintem terhes vagyok.
Tesztet csinált már? - kérdezte. Nem, mondtam erre én, még 5 napom lenne a következő mensesig. Ó - így ő - azt már kimutatja. Csináljon egy tesztet, és csütörtökön jöjjön el, megnézem.
Kissé szkeptikus voltam, merthogy még csak 22. nap, meg este... de azért fogtam egy tesztet, és megcsináltam. A várakozási idő elteltével nem látszott második csík, pedig a legérzékenyebb teszt volt... de a lelkem legmélyén éreztem, hogy igenis, van baba. Szépen otthagytam a mosdó szélén, pedig tudom, hogy elvileg később már nem szabad leolvasni, és 1-2 óra múlva néztem meg újra.... és egyáltalán nem csodálkoztam, hogy igen halványan ugyan, de látszott a második csík! Másnap reggel, a biztonság kedvéért megcsináltam még kettőt, különbözőeket, mindkettő pozitív lett, aztán csütörtök reggel egy negyediket. Úgyhogy egy csokor teszt volt a birtokomban, amikor mentem a dokihoz.
Rögtön azzal fogadott, hogy "Na mi a helyzet?" Röhögött a négy teszten, és kérdezte, hogy miért nem hívtam a hírrel.
Gyorsan csinált egy ultrahangot (mondta, hogy szerinte semmit se fogunk látni, de azért nézzük meg). A nyálkahártya elég összevissza nézett ki, de volt benne 3 kis folt, és az egyikre azt mondta, hogy "Szerintem ez a miénk."
Most meg itt van, és nem lehet betelni vele, egyszerűen odavagyok érte.
Felhívtam este a dokimat, hogy szerintem terhes vagyok.
Tesztet csinált már? - kérdezte. Nem, mondtam erre én, még 5 napom lenne a következő mensesig. Ó - így ő - azt már kimutatja. Csináljon egy tesztet, és csütörtökön jöjjön el, megnézem.
Kissé szkeptikus voltam, merthogy még csak 22. nap, meg este... de azért fogtam egy tesztet, és megcsináltam. A várakozási idő elteltével nem látszott második csík, pedig a legérzékenyebb teszt volt... de a lelkem legmélyén éreztem, hogy igenis, van baba. Szépen otthagytam a mosdó szélén, pedig tudom, hogy elvileg később már nem szabad leolvasni, és 1-2 óra múlva néztem meg újra.... és egyáltalán nem csodálkoztam, hogy igen halványan ugyan, de látszott a második csík! Másnap reggel, a biztonság kedvéért megcsináltam még kettőt, különbözőeket, mindkettő pozitív lett, aztán csütörtök reggel egy negyediket. Úgyhogy egy csokor teszt volt a birtokomban, amikor mentem a dokihoz.
Rögtön azzal fogadott, hogy "Na mi a helyzet?" Röhögött a négy teszten, és kérdezte, hogy miért nem hívtam a hírrel.
Gyorsan csinált egy ultrahangot (mondta, hogy szerinte semmit se fogunk látni, de azért nézzük meg). A nyálkahártya elég összevissza nézett ki, de volt benne 3 kis folt, és az egyikre azt mondta, hogy "Szerintem ez a miénk."
Most meg itt van, és nem lehet betelni vele, egyszerűen odavagyok érte.
2010. április 4., vasárnap
Balra
Mici a másik irányba is átfordult a hasáról a hátára. Eddig csak jobbra (a jobb karja volt a forgástengely) csinálta, most meg a bal karja felé. Persze megint az apja látta először :)
Egyébként nem csinálta túl gyakran, de állítólag ez azért van, mert épp más dolog érdekli.
Egyébként nem csinálta túl gyakran, de állítólag ez azért van, mert épp más dolog érdekli.
2010. április 2., péntek
Nincs időm
Pedig írni épp lenne miről...
Az van, hogy még a pocakos időkből maradt egy csomó munka, amiket nem bírtam befejezni, mert fekve iszonyat lassan tudtam csak dolgozni, úgyhogy csak a legsürgetőbbeket csináltam meg. Persze gyesen (vagy miafenén) vagyok, úgyhogy elviekben nem kéne dolgoznom, gyakorlatilag azonban mégis kell, mert ez vagy az (szerződés, határidő, korábbi ígéret) köt. Rohadt dolog. Új munkát nem vállalok be, mindent visszautasítok, és ha visszamehetnék időben, akkor ezekből is kimásznék. Mostmár sajna túl késő.
Az egyik nagyobb lélegzetű dologgal megvagyok, a másik még hátravan. Hogy a szaranya-fílingemet kicsit enyhítsem, csak akkor dolgozom, amikor a babó alszik. Napközben viszont szinte egyáltalán nem alszik (vagy max séta közben, esetleg szoptatás után a szoptatós párnán (szoptatós párna rulez!!!)), ergo leginkább éjjel dolgozom. A gond csak az, hogy mire őt sikerül letenni, addigra általában én is totál kinyúlok.
És hogy jól érezzem magam, az egyik projekt koordinátora azt mondta, hogy az anyagomat április közepéig kérné. A főnököm meg rámküldött egy ímélt, hogy egy héten belül csináljak meg valamit. Hehe.
Az van, hogy még a pocakos időkből maradt egy csomó munka, amiket nem bírtam befejezni, mert fekve iszonyat lassan tudtam csak dolgozni, úgyhogy csak a legsürgetőbbeket csináltam meg. Persze gyesen (vagy miafenén) vagyok, úgyhogy elviekben nem kéne dolgoznom, gyakorlatilag azonban mégis kell, mert ez vagy az (szerződés, határidő, korábbi ígéret) köt. Rohadt dolog. Új munkát nem vállalok be, mindent visszautasítok, és ha visszamehetnék időben, akkor ezekből is kimásznék. Mostmár sajna túl késő.
Az egyik nagyobb lélegzetű dologgal megvagyok, a másik még hátravan. Hogy a szaranya-fílingemet kicsit enyhítsem, csak akkor dolgozom, amikor a babó alszik. Napközben viszont szinte egyáltalán nem alszik (vagy max séta közben, esetleg szoptatás után a szoptatós párnán (szoptatós párna rulez!!!)), ergo leginkább éjjel dolgozom. A gond csak az, hogy mire őt sikerül letenni, addigra általában én is totál kinyúlok.
És hogy jól érezzem magam, az egyik projekt koordinátora azt mondta, hogy az anyagomat április közepéig kérné. A főnököm meg rámküldött egy ímélt, hogy egy héten belül csináljak meg valamit. Hehe.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
