Babóhír

Egy éve ezen a napon adott hírt magáról először a mi Babókánk.

Felhívtam este a dokimat, hogy szerintem terhes vagyok.
Tesztet csinált már? - kérdezte. Nem, mondtam erre én, még 5 napom lenne a következő mensesig. Ó - így ő - azt már kimutatja. Csináljon egy tesztet, és csütörtökön jöjjön el, megnézem.


Kissé szkeptikus voltam, merthogy még csak 22. nap, meg este... de azért fogtam egy tesztet, és megcsináltam. A várakozási idő elteltével nem látszott második csík, pedig a legérzékenyebb teszt volt... de a lelkem legmélyén éreztem, hogy igenis, van baba. Szépen otthagytam a mosdó szélén, pedig tudom, hogy elvileg később már nem szabad leolvasni, és 1-2 óra múlva néztem meg újra.... és egyáltalán nem csodálkoztam, hogy igen halványan ugyan, de látszott a második csík! Másnap reggel, a biztonság kedvéért megcsináltam még kettőt, különbözőeket, mindkettő pozitív lett, aztán csütörtök reggel egy negyediket. Úgyhogy egy csokor teszt volt a birtokomban, amikor mentem a dokihoz.
Rögtön azzal fogadott, hogy "Na mi a helyzet?" Röhögött a négy teszten, és kérdezte, hogy miért nem hívtam a hírrel.

Gyorsan csinált egy ultrahangot (mondta, hogy szerinte semmit se fogunk látni, de azért nézzük meg). A nyálkahártya elég összevissza nézett ki, de volt benne 3 kis folt, és az egyikre azt mondta, hogy "Szerintem ez a miénk."

Most meg itt van, és nem lehet betelni vele, egyszerűen odavagyok érte.