Pedig írni épp lenne miről...
Az van, hogy még a pocakos időkből maradt egy csomó munka, amiket nem bírtam befejezni, mert fekve iszonyat lassan tudtam csak dolgozni, úgyhogy csak a legsürgetőbbeket csináltam meg. Persze gyesen (vagy miafenén) vagyok, úgyhogy elviekben nem kéne dolgoznom, gyakorlatilag azonban mégis kell, mert ez vagy az (szerződés, határidő, korábbi ígéret) köt. Rohadt dolog. Új munkát nem vállalok be, mindent visszautasítok, és ha visszamehetnék időben, akkor ezekből is kimásznék. Mostmár sajna túl késő.
Az egyik nagyobb lélegzetű dologgal megvagyok, a másik még hátravan. Hogy a szaranya-fílingemet kicsit enyhítsem, csak akkor dolgozom, amikor a babó alszik. Napközben viszont szinte egyáltalán nem alszik (vagy max séta közben, esetleg szoptatás után a szoptatós párnán (szoptatós párna rulez!!!)), ergo leginkább éjjel dolgozom. A gond csak az, hogy mire őt sikerül letenni, addigra általában én is totál kinyúlok.
És hogy jól érezzem magam, az egyik projekt koordinátora azt mondta, hogy az anyagomat április közepéig kérné. A főnököm meg rámküldött egy ímélt, hogy egy héten belül csináljak meg valamit. Hehe.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése