Hát ej de rohan az idő. Néha azt kívánom, hogy bárcsak lehetne megállítani.... kiélvezni minden percét, pillanatát ennek a tündéri korszaknak. Olyan furcsa arra gondolni, hogy már sose lesz ilyen kicsi, például, amikor teszem el a kinőtt ruháit... Annyi mindent tud már, csak lesek, minden napra jut szinte valami új.
Korábban el sem tudtam képzelni, hogy ennyire lehet rajongani egy gyerekért. De egyszerűen nem tudok betelni vele.
(Hamarosan jön a rendes beszámoló is, képekkel, meg minden.)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése