... a bázisra (is), meg ide is.
Valahogy mikor hazamegyünk, semmire nem jut normálisan időm, még másokat olvasni sem, írni meg pláne. Pedig mindig lenne miről, most is nagyon jó volt otthon (pedig most sem jutottam el masszázsra, szóval a hátam szétesik), sőt, az utóbbi hazalátogatások közül toronymagasan a legszuperebb, olyan barátokkal is sikerült találkozni, akikkel évek óta nem,és rohadt jól esett, hogy körülbelül ugyanott tudtuk folytatni a beszélgetést, ahol páréve abbahagytuk, nyilván némi kölcsönös updatelés után.
És Mici meg egy szupertündér, annyira imádom, hogy csak na.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése